2015. július 29., szerda

Panaszlevél

Azért jó, hogy cserkésztáborbamenet a volánbuszon a sofőr nem volt hajlandó megadni nekem a diákkedvezményt, mert én mondjuk "legrövidebb idő" alatt nem 30 napra asszociálnék:
(...) Bejelentése alapján azonnal vizsgálatot kezdeményezünk. Válaszunkat a lehető legrövidebb időn belül (legkésőbb 30 nap) megküldjük Önnek.  (...)

2015. július 14., kedd

Kicsit megkésve a hír: hazaköltöztem!

Azért jó, hogy reggel Regensburgban reggelizgettem*, mert koradélután már Győrben ebédeltem a kedvenc sógornőmmel. Az igazsághoz mondjuk hozzátartozik, hogy az előző napi Aachen-Regensburg etap ritka rosszul ment, cserébe ott viszont finom fagyival kárpótoltak érkezésemkor.

*Figyelitek, micsoda alliteráció?! Sőt, ennek valami speckó neve is van, de azt csak Bággó tudja.

2015. július 13., hétfő

On the road again

Azért jó, hogy néhány napja lemerült a borotvám és már Magyarországon van a töltőm, mert - egy átbulizott hétvége után - ideje hazaindulnom.

2015. július 12., vasárnap

Hungárisül

Egy ilyen levélke várt mindenkit
Azért jó utoljára menni szerda reggeli Taizés éneklésre, mert Franci hathatós közbenjárására "magyarul" is énekelt az egész bagázs:
Wahrj-esch 'ne fehl
ahs* uhr jönn mahr
Wahrj-esch 'ne fehl
hüh si** wäl wahrj
* A csillagozás jelentése a levélben van. Látszik, hogy logopédus...

2015. július 11., szombat

Szemtelen vacsora

Azért jó, hogy a bakancslistámon előkelő helyen szerepelt egy vak-vacsora szervezése (főzéssel együtt, nem ám csak evés!), mert álmomban sem gondoltam volna, hogy - pláne több évtizedes komoly tapasztalattal! - a fagyííííosztás és -evés nagyobb kihívás lesz, mint a teljes főzés folyamata. De a legjobb, hogy ha például elfogy az innivalód, szimplán halkan áttöltöd a másét - ha ügyes vagy, nem tűnik fel senkinek ; )

2015. július 9., csütörtök

Vadvízi evezés vadvíz nélkül

Azért jó, hogy voltunk "raftingolni", mert ez még aránylag jól visszaadható a blogon, szemben az irdatlan sok szuper programmal, amivel az elmúlt 1-2 hónapom telt (és telik).

*A raftingolás megnevezést kicsit túlzásnak tartottam, ehhez képest még egy Bodrog-túra is extrém-vadvíz. De azért hála a többi hajónak, az elázással nem volt probléma.

2015. július 8., szerda

Buli vaaaaaan!

Azért jó, hogy itt jártak az ősök, mert megmutathattam nekik, hol lakom és kik a barátaim - az (előrehozott) búcsúbulimon pedig a helyieknek villantottuk fel borkóstolóval egybekötve, hogy milyen egy mennyei tárkonyos pulykaraguleves, Bolyi túrós, utána pedig hogy milyen egy tisztességes reggel ötig tartó Héjjparty rockyval, Ördög útjával, Avicii Hey brothers-jével, limbóval és salsával.

2015. július 7., kedd

Ja, hogy ez egy turistaösvény?! Sebaj!

Azért jó a vén fiatalos szülőkkel downhillezni menni, mert számomra is meglepő módon egyikünk sem törte ki a nyakát - csak majdnem, de ezt a mezőgazdasági szakértő érzékletesebben tudja előadni, úgyhogy őt kérdezzétek!

2015. július 6., hétfő

"Hármas-határ-talanság"

Azért jó az aacheni (igazi) hármashatárnál csatangolni, mert az ember megélheti, hogy Európa (legalábbis itt) valóban teljesen átjárható: még személyi sem volt nálam, miközben összevissza bicikliztünk a három országban, néha nem is tudtuk, hogy most éppen melyikben vagyunk. És azért jó, ha van egy profi helyismerettel rendelkező idegen-, akarom mondani rokonvezető, mert akkor a "kertek alatt" lehet eljutni a legszebb helyekre, mint pl. a Belle Vue Kávézóba, ahonnan valóban gyönyörű a kilátás - de melyik országra is?!...

Idegen tollakból. Írta: a downhillező apám.

2015. július 5., vasárnap

Filmnézés szabad ég alatt

Azért jó, hogy a júniusi diplomavédésem után hirtelen sok időm lett, mert azóta bombázom a környezetem különböző eksönökkel. Az egyik első "húzásom" egy open-air mozi volt: egy szép meleg estén naplemente után kiinvitáltam mindenkit a kertbe és a koli falára vetített filmet élveztük. A kezdeti deúgysemlehetmertblabla kibekkelése után hatalmas sikere volt és mindenki fogadkozott, hogy meg fogják ismételni a jövőben akkor is, ha kiköltözöm!

2015. július 3., péntek

Magasrangú vendégeim

Azért jó, hogy még Pünkösdkor meglátogattak Andiék, mert a négy nap alatt bejártuk a teljes környéket Münstertől Hollandián át a belga lápig, rengeteget beszélgettünk, finom borokat ittunk és typisch német ételeket főztünk. Csak az időben lefekvést felejtettük valahogy mindig el.