2014. december 25., csütörtök

Warm greetings

Mérnökök, mi a "trükk"?
És ti hogy oldanátok meg?
Azért jó, hogy a mestermunkám kapcsán egy méregdrága hőkamerával játszhatok, mert stílusosan egy különleges felvétellel szeretnék boldog Karácsonyt kívánni minden kedves olvasómnak.
Az idei turném január 8-ig tart, szóval az a rossz hírem, hogy addig szokásomhoz híven biztosan nem lesz új bejegyzés, cserébe a jó viszont az, hogy - Erika kivételével - mindenkinek megadathat a lehetőség, hogy itt-ott összefussunk!

2014. december 19., péntek

Otthon vagyok!

Kinek mikor ugorhatok a nyakába?!
Azért jó, hogy a minap sportolás közben előttem termett egy rég nem látott ismerős és majd kiugrott a bőréből, hogy "mégis"* visszajöttem egy év után Aachenbe, mert - mint azt már számtalanszor leírtam, - ezek az őszinte egymásnak örülések hihetetlenül fel tudnak dobni és számomra ez jelenti azt, hogy otthon vagyok. Az elmúlt egy évben már nagyon vágytam rá, hogy valahol otthon legyek és ez a példa jól illusztrálja, hogy miért élvezem annyira azt, hogy újra Aachenben lakom.
Ami viszont még jobb, hogy ma reggel meg már itthon ébredtem és várom, hogy bőrből kiugró ismerősökbe botolhassak!

*úgy tűnik, hogy nem csak ti kételkedtek, hogy visszajövök-e még : )

2014. december 18., csütörtök

Rolling Stones nyomában

Ha tudnátok, hogy másfél hete Münchenben jártam, akkor most biztos részletes beszámolót várnátok vagy legalábbis azt feszegetnétek, hogy minek utaztam 6-8 órát egy irányba, úgyhogy azért jó, hogy nem tudjátok, mert így az egészet kibekkelhetem egy tömör "ismét volt egy király hétvégém" felkiáltással.
De ha már itt tartunk: a legutóbbi hétvégén a koli kömény magjával mentünk el egy környékbeli nyaralóba telelni és az este a kezdeti vonakodás után egy fergeteges énhelyemezésbe és improestbe csapott át, a legjobb szövegeket napokig idéztük, úgyhogy most már - persze zénöcsém mellett - egy teljes lelkes csapatra számíthatok abban, hogy január-február környékén egy "igazi" impropartyt rendezzünk!

2014. december 17., szerda

Eterna superlong

Beugratós kérdés: ez melyik méret?
Azért jó a sima, 64 cm-es ujjhosszú ing, mert lazán feltűrve senkinek sem tűnik fel, hogy amúgyis legfeljebb csak rövidujjúként tudnám hordani.
Azért jó az extralong, 69 cm-es ing, mert szegény megfáradt szüléknek ideig-óráig csalfa reményt ad, hogy talán ezúttal sikerült kedvenc fiacskájuknak megfelelő méretet találni Karácsonyra.
... és dobpergés...
Azért jó a superlong, 72 cm-es, ráadásul slim fit ing, mert sok-sok év kitartó keresésének eredményeképp szereztem tudomást a létezéséről és (egy centi híján) olyan, mintha rámöntöttek volna, úgyhogy nem sokáig cécóztam, hanem - ezt kapd ki fatér - kapásból felvásároltam szó szerint a teljes készletet, így most 10 új ing anyagilag leégett, de boldog tulajdonosa vagyok!
A karácsonyi turnémon megcsodálható egy-kettő!

2014. december 16., kedd

Semi-egyetemi lét

Szabadság
Most, hogy kezditek azt hinni, hogy egész nap jobbnál jobb programokkal múlatom az időt, azért jó lesz hozzátennem, hogy ez nagy bánatomra korántsincs így: minden nap 7:15-kor kelek és este 6-ig, fél 7-ig a tanszéken vagyok és csak utána indul a freedom: már amennyire a bevásárlás, mosás, takarítás, hűtőszekrény pucolás és elegendő alvás mellett erre marad időm.
Egyelőre még tartom a frontot, esténként csak beficcen egy kis sport, szosöl ivent, sürgős email vagy apró-cseprő ügyek intézése, de így lassan másfél év full-timeozás után egyre inkább érzékelem, hogy az a fránya szabadságfaló munkáslét kitartóan és egyre sikeresebben flexszel a hawaii tengerpartra néző kalyibám gondosan lelakatolt és triplán elbarikádozott ajtaján.  
Konklúzió: sürgősen ismét szobát kéne cserélnem!

2014. december 15., hétfő

Az új highlight

A nyári kép csak illusztráció
(de a szimpatikusság stimmel:)
Na meg azért is jó tekézni menni, mert összeismerkedtem egy jófej német lánnyal, akin keresztül eljutottam egy olyan keresztény közösségbe, ami tele van nagyon szimpatikus (és feltűnően csinos) fiatallal. Eddig még csak kétszer voltam, de
1) érdekes módon az én asztalomnál csak lányok ültek
2) mérnökváros-Aachen lévén kevésbé meglepő módon az összes többinél meg fiúk
Aztán amikor a párkapcsolati előadás nyitókérdése az volt, hogy ki szingli és a levegőbe repültek körülöttem* a kezek, akkor már végképp nem tudtam lelki szemeim elől kitörölni Andit, amint nevetve állapítja meg, hogy helyben vagyunk, hozom a régi önmagam. Pedig én tényleg ártatlan vagyok!

*A kedélyek megnyugtatása végett: természetesen az enyém is repdesett, de őszintén, ezen ki lepődik még meg?

2014. december 14., vasárnap

Elment a kugli

Azért jobb - legalábbis második ránézésre - a teke, mint a bowling, mert igaz, hogy itt még CsőMatyinak is meg kéne erőltetnie magát, hogy strike-ot gurítson, de cserébe sok esetben nem is az a lényeg, hogy durrbele, ész nélkül ledönts minél többet, hanem van egy halom különböző játékmód más-más feladattal és ettől sokkal változatosabb és társaságibb az egész.

Aki nem hiszi, ugorjon ki egy körre!

2014. december 12., péntek

Teszek-veszek

Azért jó azzal indítani, hogy megjavítom a konyhánk egy éve nem működő hifijének távirányítóját, mert rögtön kikiáltottak a hónap dolgozójának, én meg kifejezetten élveztem, hogy a B.Sc-s szakdogám után néhány évvel ismét beosonhatok egy laborba és oszcilloszkópot és forrasztópákát bizgurálhatok. Ha hozzávesszük, hogy emellett (szigorúan etikusan:) meghekkeltem a koli hálózatát, életre keltettem egy, a kiköltözésem óta agyhalott routert és megoldottam a koli hálózat felelőseinek néhány problémáját kivívva a néma tiszteletüket, apró darabokra szereltem a biciklimet és most mégis gurul, valamint még behatóbban megbütyköltem a jailbreakelt iphoneomat, akkor lassan kezdem elhinni, hogy tényleg nem csak papíron vagyok mérnök úr...

2014. december 10., szerda

Emberek, ó-ó-ó-ó

Mire jó egy magyar zászló!
Azért jó visszaköltözni a régi kolimba, mert van közönség, aki értékeli, ahogy este az egész napos munka után keresztbeálló szemekkel bambulok magam elé és minden kezem ügyébe eső kaját betolok, ismét sütiket találok a polcomon, ősszel almaszüretet tartottunk, nemrég talján vacsorát csaptunk, máskor lángoló rummal agyonöntözött forraltbort kortyolgatunk filmnézés közben vagy épp bekopogunk egymáshoz, hogy megyünk-e együtt sportolni.

2014. december 1., hétfő

Free shipping

Rutin: múltkor egy könyvespolcot
sétáltattunk haza
Azért jó ingyér' beszerezni és öcsi kíséretében rutinosan hátakkorénmosthazaballagni a város túlsó végéről egy hatalmas íróasztallal, mert végre van rengeteg helyem és görnyednem sem kell - az egyetlen bibi, hogy az eddigi székem túl alacsony volt hozzá, így néhány nappal később "többe kerül a húsleves, mint a kabát gombja!" felkiáltással pofátlanul lealkudtam és házhoz hozattam egy pöpec, bőr irodai széket.

2014. november 24., hétfő

"Oooh, happy day!"

Azért jó, hogy részt vettünk a nyitott templomok éjszakáján, mert egyszerre négyféle stílusú kórust hallgathattunk, sőt a végén mi magunk is gospelt énekelve és táncikálva zárhattuk az estét.

Idegen tollakból. Írta: még mindig Máája, mert a többi Héjjbrada tojt nagy ívben a felkérésre. True story.

2014. november 23., vasárnap

"Álomarcok az álomkoliban"

Azért jó, hogy október 23. idén csütörtökre esett, mert a kedvenc idősebb Héjj bradák és a kedvenc sógornőm felnyergelték a kedvenc fehér paripákat, hogy meglátogassanak minket Aachenben az álomkolinkban.

Idegen tollakból. Írta: a sógornők menye, akarom mondani a sógornők sógorának sógornője

2014. november 16., vasárnap

Pozitív üzenet Mamának: a szexi hősök lefülelik a csúnya gonoszt

Azért jó, hogy nem vezették be az internetadót, mert így mindenkinek nyugodt szívvel tudom ajánlani, hogy megnézze Lindsey Stirling legújabb videóját, ami szerintem nagyon hangulatos lett. Ügyes, hogy ennyi mindent ki tud hozni a hegedű és tánc párosításából és egyben hihetetlen, hogy egy youtube klip kedvéért ilyen komoly forgatást rendeztek. Jó business lehet ez!

2014. november 13., csütörtök

Progresszív látogató

Azért jó, hogy a drágalátos cserkészőrsöm 5 éve fogadkozott először, hogy ők majd mindenképp meglátogatják hőn szeretett és tisztelt őrsvezetőjüket Karlsruhéban, mert miután ez az évek folyamán Loppianora, később Aachenre, Nürnbergre vagy épp Mannheimra módosult, Aachenbe visszatérésem után nem sokkal Tomi őrs valóban úgy döntött, hogy neki bizony nem csak a szája fog járni, hanem a holland erasmusos félévét kihasználva meglátogat egy király hétvégére!

2014. november 3., hétfő

Praktikumsbericht

Egy villamosmérnök százat ráz
Azért jó félévente beszámolókat írni a Mummert Alapítványnak, mert aki úgy érzi, hogy nem forgatta elég rendszeresen a harapófogóját és nem kérdezett ki a mannheimi szakmai gyakorlatomról, kíváncsi a visszatekintésemre vagy aki csak szimplán szeretné tesztelni a német tudását/tudásom, az jelentkezhet nálam és szívesen elküldöm esti olvasmánynak.
Frissen a nyomdából!

2014. november 1., szombat

Szamár a ködből

"Az ajtó arra való, hogy becsukjuk" - mondta a családi hagyomány szerint nagyapám gyakorta kimérten, ám a jelek alapján úgy tűnik, hogy ez a hozzáállás a második nemzedéknek sem akaródzik beépülni a világképébe. Most azzal a lendülettel, amivel egyik éjjel próbáltam kómásan a bezárt tűzálló üvegajtón keresztülmenni, folytatom az Azértjót.

2014. július 26., szombat

Újabb célegyenes

és még pihenésre is jut időm!
Azért jó, hogy lassan célegyenesbe érek és ezzel párhuzamosan nagyon összesűrűsödött minden, mert ugyanúgy élvezem, mint a vizsgaidőszakot: kezd összeállni a kép és értelmet adni az elmúlt néhány hónap, a munkahelyen ismét motiváltan futok versenyt az idővel, hogy szépen lekerekíthessem az elmúlt fél évet, sikerélményem van, közben pedig minden porcikámban bizsereg a szabadság szele, tervezek, intézek, kombinálok, készülődök, pakolok és hihetetlenül hatékony vagyok. És persze a remek hangulathoz kell ez az álomszép idő is!

2014. július 20., vasárnap

Látogatók

Azért jó Aachenben lakni, mert ilyen népes látogatói sereg üthet meglepetésszerűen rajtad. Kár, hogy én lassan egy éve már nem lakom ott. Egész pontosan az a kár, hogy erről Paul és kedves családja nem tudott... Még egy ok, hogy hamarosan visszaköltözzek az álomkolimba!

2014. július 13., vasárnap

A 750. bejegyzésnek stílusosnak kell lennie

Azért jó felajánlani az ősztől szintén ösztöndíjas öcsikémnek, hogy kiviszem neki előre vonaton a képernyőjét, mert útközben a magán mozitermemben 23 colon élvezhettem a filmeket (a kalauz is igen jókat derült a látványon).

2014. július 12., szombat

"fÖlnövünk"

Azért jó Kristóffal találkozni a Máriapolin mert tök jó látni, hogy mennyit nőtt, már tud járni és rendesen beszélgetni. Ráadásul a kis keresztfia (Nagy Kristóf) is ott ült az ölében… :)

Idegen tollakból. Írta: a szögedi nagymester

2014. július 4., péntek

Nem úszom meg

2009. augusztus
Azért jó, hogy most hétvégére írták ki a Balaton-átúszást, mert ennek köszönhetően
1) az elmúlt másfél hónapban heti 2-3x edzettem munka után a közeli szabadtéri uszodában és összesen több mint 35km-t tettem meg
2) mindezt kizárólag gyorsban, mert az volt a célom, hogy a régi, mellúszós eredményemet megdöntöm
3) az elmúlt hetekben a sok munka miatt újabb 50+ túlórát halmoztam fel, így egy komplett hétre haza tudok látogatni
4) a tegnapelőtti 19 órás munkanap, éjszakázás és kocsikázás ellenére ma hajnali 3:45-kor keltem, hogy elcsípjem a vonatom
5) ha már úgyis a Balatonon vagyunk, akkor a hétvégén (unoka)tesópartit csapunk Gyenesen
6) ha már otthon vagyok, akkor leugrom a cserkésztáborba is
7) és persze a máriapolira is beköszönök
Erre tegnap a 30°C ellenére lefújták az átúszást.

2014. július 3., csütörtök

Gázfröccs

Azt gondolhatná az ember, hogy életed második legjobb napja, ha egy full extrás BMW 520-as GT-t tolnak alád és megbíznak, hogy Düsseldorf és Mannheim között rodeózz egy kicsit (300km egy irányba). De ehhez azért jó lett volna, ha odafelé nincs akkora forgalom, visszafele pedig a sebességkorlátozás nélküli Németországban nem egy olyan autópályát fogok ki, amin 10 km-t leszámítva végig 130-as, rosszabb esetben 100-as korlát volt érvényben. Na persze a gyorsulás, a head-up display, a végtelen sok felfedezésre váró gomb, a 6,9 literes átlagfogyasztás és nem utolsósorban az élmény, amikor csak úgy mellékesen odaveted ezt Pistinek, azért így sem rossz móka...

2014. június 29., vasárnap

Agydinamó

Azért jó, hogy munkába menet egy aluljárón keresztül vezet az utam, mert minden reggel élvezem, hogy a biciklilámpám automatikusan fel-, majd a végén lekapcsol.

2014. június 26., csütörtök

Bevarázsolta a kapuba

Azért jó, hogy a sportközvetítésben elhangzottakat szó szerint is lehet értelmezni, mert a végeredményen könnyesre nevettem magam.

2014. június 21., szombat

Idei VB: check

Azért jó, hogy hétvégére vendégségbe jöttek Lorenz barátai, mert szombat este nagy garral eltekertünk egy közeli stadionba óriáskivetítőn élvezni a Németország-Ghána meccset és bár az első (gól nélküli) félidőt sikeresen lekéstük, cserébe mi voltunk a leghülyébben kifestve és - ellensúlyozva, hogy a többieknek is pont ugyanannyi közük van a focihoz, mint nekem - próbáltuk a leghangosabban ujjongók címét is elnyerni. ami alapvetően lehetetlen küldetés lenne, nekünk viszont egy alkalommal majdnem mégis sikerült - míg nem rájöttünk, hogy azért nem őrjöng rajtunk kívül senki, mert a maradék 8896 szurkoló olyan apróságokra is figyel, mint hogy melyik térfélen ment be a labda. Öregem, muszáj ilyen kekeckedésekkel megzavarni az igazi drukkereket?!

2014. június 17., kedd

Pfadi

Azért jók a svájci cserkészek, mert devinsupertramp majdhogynem elbújhatna mellettük, olyan hihetetlenül professzionális és igényes videókat készítettek, egyszerűen nem tudok napirendre térni felette, mindez megspékelve ékes Schwiizerdütschcsel, úgyhogy rögtön kapcsolatba léptem velük, hátha a következő forgatásnál el tudom lesni a titkukat... de sajnos csúnyán lepattintottak: ezek a videók néhány évvel ezelőtt születtek, mostanság nem készülnek hasonlóval, alászógája.
Mindenesetre mamának és a többi cserkész szülő- és sorstársnak ajánlom (nosztalgiának) ezt a videót, ezt a másikat pedig mindenkinek, aki eddig azt hitte magáról, hogy tud németül (segítségképp olasz és francia szinkronnal is megtalálható). A lenti videó pedig egy három részes sorozat első darabja, ami szuperül bemutatja a cserkész életérzést.

2014. május 22., csütörtök

A pult túloldalán

a szórólapjainkra nagyon ráharaptak
Azért jó, hogy egy másik sráccal együtt rámbízták a cég standjának felépítését a karlsruhei(!) állásbörzén (= hajnali öt órás kelés) és azért jó, hogy negyed órával a megnyitó előtt kiderült, hogy a főnök egyedül lesz, mivel a társa lebetegedett, mert rögtön megragadtam a nagy lehetőséget és spontán felajánlottam, hogy szívesen beugrom a helyére. Tökéletes win-win helyzet: nagyon elememben voltam és rettenetesen élveztem, hogy csomó fiatallal beszélgethetek és lelkesíthetem be őket teljesen a saját stílusom szerint, hogy jöjjenek ehhez a király céghez, a főnök pedig szintén nagyon elégedett volt, hogy milyen természetességgel csinálom és mennyi fiatalt sikerült együtt megszólítanunk - mindeközben valahogy egyáltalán nem izgatott, hogy alig két hónapja vagyok csak az Opascánál, ráadásul gyakornokként, és mellesleg nem is a német az anyanyelvem...

2014. május 18., vasárnap

Repül az idő

Azért jó, hogy másfél hónapja nincs időm írni, mert a képek néha magukért beszélnek.

2014. május 11., vasárnap

Svájci hőség

Azért jó, hogy a hétvégén Svájcban jártam, mert végre egy ország, ahol kellően meleg volt ahhoz, hogy rövidnadrágot hordhassak (hála drága unokatesóm ruhatárának), rengeteget beszélgettünk az onklikámmal, bespájzoltunk mogyorós joghurttal és Farmer Croccal (R.I.P. mindkettő), menetrend szerint körbebicikliztük a zugi tavat, majd pedig az ifjú párral éjszakába nyúlóan élveztük a lampionos teraszt és Dóri csodaturmixjait. Nem is beszélve arról, hogy itt készült el az egy éven át futó afterflashmob legfrissebb felvétele!

2014. május 9., péntek

Fail

"Azért jó, hogy erre a hétvégére végre nincs tervem, mert most aztán majd jól kipihenem magam" - fogadtam meg csütörtökön. Kevesebb mint 24 órával később már Svájc felé vágtáztunk a lakótársammal.