2012. június 7., csütörtök

Egyszer elmúlik

Az utolsó csoportképünk
(Figline, vonatállomás)
Azert jo reggeli csomagolassal, talalkozassal, delutani gyar-latogatassal, levelirassal es foleg az esti misevel, megkonnyezteto Szentelybe "bekoszonessel" es az azt koveto rovid bucsuzkodassal zarni a majd 9 honapos loppian' kalandomat, mert ez egy nagyon kerek nap volt* - gondoltam megilletodve a vonaton Ryan mellett az ablakon kibamulva.

*Meg ha nemileg ugral is a gyomrom, mivel jo szokasomhoz hiven nagy volt a rohanas es sok minden fontos nem fert bele az utolso idoszakomba: veletek valo normalis kommunikacio (inkl. bermalkozas), utazas tervezes (meg holnap estere sincs szallas, sot, elkepzelesem sincs, hogy fog zajlani Portugalia), stb.

Nincsenek megjegyzések: