Azért jó egy programdús 3 hetes otthonlét után Andris hetedhétországra szóló, hangulatos lagzijából menni hajnali négykor a repülőhöz (és Lucához, akivel véletlenül ugyanarra a gépre foglaltunk jegyet), mert ilyenkor másra sem vágyik az ember, mint 3 nap alatt rekordtempóban felkészülni élete talán utolsó (?) vizsgájára, befejezni a féléves laborját, párhuzamosan lakást keresni Nürnbergben, ahova 4 nap múlva tervez költözni, albérlőt szerválni az álomkolijába és szerződést kötni, még egyszer utoljára találkozni az összes aacheni barátjával, meghívni az új ösztöndíjasokat, összecuccolni, majd a menő bérautójával átköltözni 500 km-rel arrébb.
1 megjegyzés:
De szupi képet találtál a hetedhétországraszóló álompárról! Aranyosak nagyon! :)
Megjegyzés küldése