 |
Ma este meg elmentünk a két kedvenc
kollégámmal Gulasch-ozni |
Azért jó, hogy azt hittem, hogy a mostani munkahelyemen minimálisat láthatnak csak az "igazi" Kristófból (egész nap gép előtt ülünk és programozunk), mert annál jobban meglepődtem, amikor múlt héten a céges Karácsonyon kaptam egy nagyon pontos jellemzést az egyik kedvenc kollégámtól, ami egyrészt jólesett mint feedback ("I take it as a compliment" jeligére:), másrészt ismét ledöbbentett, hogy bár "csak" dolgozni járok oda és néha kifejezetten szürkének érzem magam, mégis mennyi mindent látott meg belőlem az elmúlt két hónap alatt, illetve hogy ez mennyire egybecseng azzal, amit tőletek/loppián genektől/bútorgyáras főnökömtől vagy épp az aacheni lakótársaktól hallottam az elmúlt években, pedig elvileg mindenki teljesen más helyzetben és szituációkban lát. És hogy ne csak a levegőbe beszéljek: nem telt el még másfél hónap sem, amikor egymás között azon kezdtek el morfondírozni, hogy vajon miért akarok mindent a végletekig optimalizálni, tökéletesíteni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése