2014. február 24., hétfő

Mindenkinek üzenem: van remény!

Sajnos vele nincsen fényképem
Azért jó egy némettel összehaverkodni 2007 nyarán a jamboreen majd pont az utolsó napokban elkerülni egymást, mert 2008 januárjában egy szerencse folytán kinyomoztam az email címét, 2009 januárjában pedig írtam neki egy emailt. 12 órával később már jött is a döbbent és lelkes válasz, majd ... a folytatást röstellem, de azt hiszem, sokan megtapasztaltátok már velem ... szóval heteken, hónapokon, végül éveken át váratott magára a válasz. De - és remélem ezt szintén megéltétek már - van remény: 2013. novemberében, 4,5 évvel később ismét fogtam a billentyűzetet és írtam neki, hogy még élek és ráadásul ebben a félévben pont a környékén vagyok. Ezek után felgyorsultak az események: röpke pár hónapos időpont egyeztetés után, a nürnbergi odébbállásom előtt néhány nappal sikerült találkoznunk és a vidám beszélgetés után nagy örömmel nyugtáztam, hogy a 7 évvel ezelőtti énemnek jó ízlése volt és igazán jófej emberekkel barátkozott!

Nincsenek megjegyzések: