Társas lény

Azért jó farkasnak lenni, mert akkor nem zavar a magány. Kár, hogy én embernek születtem.

Mindenkinek szíve-joga!...odakint.

Azért jó a jelenlegi magyar kormány, mert be merte tiltani az otthoni kocsmákban a dohányzást és így nem bűzlök napokig úgy, mintha mondjuk Aachenben mennék egy klubba az egyetemi Big Band együttes koncertjére.

Erről (még) nem iratkoztam le

Azért jó ez a blog, ahol egy vadidegen ember egy-egy számomra ismeretlen könyvet kommentál, mert ennek ellenére el tud gondolkodtatni, mint például ez a könyvidézete: "In 2004, 70% of American college freshmen reported that their "academic ability" was "above average" or "highest 10%," an amusing demonstration of American youths' self-confidence outpacing their ability at math." (Forrás)

Alkottam

Azért jók az ugrásra kész barátok, mert amikor hosszú idő után végre rám tör az alkotási vágy, akkor azonnal rendelkezésemre állnak egy gyors skypeos Photoshop gyorstalpaló erejéig. Az eredménnyel pedig nagyon elégedett vagyok! (ld. Véradó Buli új dizájnja)

a Zinternet

Azért jó, hogy a Zinternet tehet mindenről, mert múlt hét óta az a legjótékonyabb próbálkozásom, hogy egész napra kihúzom a gépemből a hálózati kábelt és így ha felmerül a tanuláskerülés igénye, akkor is csak "offline" tennivalók intézését választhatom (aktív cselekvés, nem csak információéhség kielégítése), így akárhogy döntök, mindenképpen hasznos lesz a végeredmény. Brutális, hogy néhány év alatt mennyire számítógép-függőek lettek a mindennapjaink, egyetemistaként elképzelhetetlen az életem nélkülük, de Erikának, mint (loppián) művésznek is lehetetlen a hétköznapjait gép nélkül élni, ahogy Mama is szenvedne, ha hirtelen laptop nélkül maradna - és akkor ne is beszéljünk a faterról és a napi kétszáz, mit kétszáz: két millió leveléről és az ecoponthuról : ) (na meg Gyopiról, akinek éjjel feltétlenül kell skypeolnia ütődött majdnem-unokaöccsével(vagy majdnem-ütődött unokaöccsével?)).

A bátyámnak szüksége van rám!

Azért jó KHG-s miséről és az azt követő szorgalmi-időszak-záró vacsoráról hazaérni, mert akár fogadhat egy olyan email bátyádtól, amiben szívbemarkolóan leírja, hogy aznap döntött: szeretné ő is kibírni egy hétig csak vízen, de nem biztos benne, hogy elég erős hozzá és egyben rendkívül burkoltan (önmaga számára is*) bevallja, hogy arra vágyik, hogy szolidáris 'őöccse segítsen neki kitartani - aki nem csak verbális támogatásáról biztosítja, hanem kapásból dobja be a mélyhűtőbe az aznap az elkövetkező ebédekre főzött hagymás-almás-csirkepörkölt találmányát és minden egyéb, a következő egy hétben potenciálisan megromolható kajáját...

*A bejegyzés publikálásának időpontjában már nem is olyan burkoltan, ld. zárt blogja.

Pay it forward

Vegyes érzéseket keltett bennem, amikor Németországból Brüsszelbe átvonatozva találkoztam a két brazil és egy kolumbiai barátommal, akikkel Olaszországból ismerjük egymást. Egyrészt hullafáradt voltam, mert az egész heti gürizés után korán kellett kelnem (ezért nem értékeltem annyira, hogy utána majd' két órát várattak az állomáson), másrészt fél nap után ugyanattól "szenvedtem", mint Loppianoban (közösség, mélység, kapcsolatok/szeretet? hiánya). Részletesebbet nem szeretnék publikusan írni az intő jelekről, de nekem például döbbenet, hogy hármasban mennek nyaralni, mégis minden egyes alkalommal egyedüli képeket rendelnek egymástól - és végül csak az én kedvemért készítettünk közös képet.

De azért jó volt am viszont- és vendégül látni (Aachenben) őket!

Rendszert!

Azért jó, hogy úgy érzem, már nagyon sok hónapja nem találom meg az aktív önmagamat, aki bármire képes lenne (pedig ideálisak a körülményeim és az élethelyzetem), hogy nem tudom elég összeszedetten és lelkesen végezni a dolgaimat és ettől mindent csak nyomasztó feladatként görgetek magam előtt, mert egyre újabb "fájdalmas" elhatározásokkal próbálom önmagamat* kilendíteni ebből a szétcsúszós állapotból: filmek száműzése, leiratkoztam rengeteg igényes blogról és youtube csatornáról, (hozzám képest) időben kezdtem el lefeküdni orvosolandó az alvási problémáimat (sajnos nem segített), legújabban pedig minden reggel 8-kor akarok legkésőbb kelni véget vetve ezzel a 10 órás alvások korszakának.

*Bejegyezte: Münchhausen báró

"Az az igazság...Csak úgy mondom..."

Azért jó, hogy van egy kedvenc öcsikém, mert néha olyan aranyos leveleket küld nekem, hogy teljesen elolvadok, hogy így gondol rám.

Filmetlenítés

Azért jó nagy garral átpakolni az összes filmemet a külső vincsimre, majd azt elsüllyeszteni a fiókom mélyén, mert így nem megy el egy csomó időm spontán áh-csak-10-percet!-120-lesz-belőle filmnézéssel - feltéve, hogy a másik énem nem töl...talál másnap új filmeket a koli folyosóján, hogy aztán újabb egy (elszúrt) nap után megint ugyanolyan dühödten fogadkozva kezdjem a vincsis procedúrát az elejéről.

Loppiano visszaköszön

Azért jó, hogy az elmúlt jó néhány napban feltűnt, hogy facebookra bejelentkezve csupa loppián' kötődésű hírrel találom szembe magam*, mert ha ez nem lett volna elég, akkor még hozzájött, hogy néhánynak pont mostanság jutott eszébe, hogy üzenetet írjon és tegnap spontán módon kedvem támadt Ryannel skypeolni (első alkalommal a Genfest óta!), de a csúcs, hogy ha a hegy nem megy loppián' szilveszterre, akármennyire is próbálják rábeszélni, akkor Loppiano megy Aachenbe: 2 brazil és egy kolumbiai gen barátom egy évük zárásaként egy kis Európa-körútra megy, de az eredetileg (többek között) betervezett londoni látogatásuk váratlanul meghiúsult a kolumbiai srác vízumproblémái miatt és helyette "kínjukban" Brüsszelbe vettek jegyet. Én itt kerültem teljesen véletlenül a képbe: a nagy nosztalgiázás hatására mit sem sejtve ráírtam a brazil komámra, hogy hogy ityeg a fityeg? és erre derült ki, hogy itt lesznek tőlem egy pár órás köpésnyire, ill. lövésük sincs, hogy jussanak át Berlinbe, ahonnan utána Milánóba van már foglalt repjegyük. Azt hiszem, a létező legeslegolcsóbb megoldást ismertem friss Belgium-Németország szakértőként és mit tesz Isten még Aachent is útba kell ejteniük. Határtalan volt az örömük, hogy mégis egyenesbe jutottak, ráadásul nem is akárhogy: ez ám a Gondviselés! - mondták lelkesen és én egyetértettem velük, bár magamtól nem jutott eszembe.

*Ez mondjuk lehet, hogy eddig is így volt, csak nem tűnt fel, mivel alig jelentkeztem be.

Update (2013.01.25, péntek): Holnap érkeznek!

It's snowing and I like it

Ha nem tudod, miert jo siszemuveget hordani snowboardozas kozben, akkor latogass meg es csapass egyet a bicommal az aacheni lejtokon hoesesben. A szolgaltatashoz szemcsepp is tartozik, valaszthatsz kotohartya- es parlagfu allergia elleni kozott.

It's sexy and I know it

Azért jó neonzöld nem-kerámia kést venni, mert végre bevethetem a mamakától kapott univerzális kés-élezőmet és mindig pengeéles lesz! Na meg illik a szintén neonzöld nagyon baró új kézilabdacipőmhöz, amit még decemberben vettem ultimate frizbihez.

I'm sexy but I wasn't sure about it

Az előadásom büszkesége

Azért jó "Hogyan kösd le vezeték nélkül a hallgatóságod" című kísérletem ("WLAN Security" szemináriumi előadás volt a fedőneve), mert ennyire jó eredményre igazán nem számítottam, hisz jó néhány nehezítő és figyelem-elterelő körülményt terveztünk bele az amúgy igen élvezetes teszt-környezetbe (akadozó angol nyelv, előadás felénél teátrális kiszáradásos fulladásroham, nem konvencionális felépítés). A kísérleti alanyokat a pöccre pontos fél órás "előadás" után még kb. 2 órát aszaltuk, és különböző rettenetesen unalmas témákkal próbáltuk felejtésre és néma elblattyogásra rábírni, ám ez sem gátolta meg többségüket, hogy a nap végén élénken önként mély-interjúra jelentkezzenek a büszke kísérletvezetőnél, azaz jómagamnál.

Az igazi tehetség

Azért jó, hogy pénteken fél órában kell angolul prezentálnom és hétfőre le kell adnom egy 15 oldalas beszámolót a kutatási témámról (Wi-Fi hackelés) és hogy mindezekre a felkészülést az otthonlétem alatt szüneteltettem, mert addig is, amíg eltűnök, nézegessétek ezt a videót, szerintem nagyon király rendezés, főleg 0:32 és 0:51-nél tudok jól szórakozni a hangtechnikuson.

Helyreigazítás

Azért jó abban a hitben lenni, hogy 1,20 euróért sikerült repülőjegyet vennem márciusra, mert a karácsonyi szünet után a kolimba visszatérve a postaládámban a banki kimutatásom fogadott és abból nagy meglepetésemre kiderült, hogy egy nullát elnéztem és valójában ... 1,02 euróért repülök majd.

Karácsonyi emlék

Azért jó, hogy Amerikáról szinte semmilyen képi emlékem sincs (egész pontosan csak állóképek rémlenek, pl. hogy az oviban vagyok és különböző színű kártyák között választhatok, de nem tudok egy cselekményt felidézni, a világért sem akar a következő képkockára ugrani), mert cserébe vannak illatok és ízek, amik nagyon határozottan felidézik a kiskoromat - és mint kiderült, zenék is, az idei Karácsony előtt ugyanis sokat hallottam a Little drummer boyt és ez is egyértelműen a kintlétünkhöz kötődik. Összerakva viszont a két állítást fura az eredmény: érzek egy illatot, elfog a nosztalgia és úgy érzem, hogy emlékszem rá, de mivel nincs emlékem, ezért nem tudok képet, helyzetet kapcsolni hozzá, azaz nem tudom, hogy mire is emlékszem tulajdonképp.
Fura.
Mindenesetre ezzel terveztem Boldog Karácsonyt kívánni mindenkinek, csak amíg otthon voltam, nem volt érkezésem megírni ezt a bejegyzést.

Out of virtual world reply

Azért jó, hogy due to my journey I will not read my comments until December 21st, mert in urgent cases please contact my assistant at zoldlific.blogspot.com or send a welcome SMS to my mobile.

Thanks.

Repülök?

Azért jó, hogy 1 euróért(!) vettem repülőjegyet az áprilisi hazautamra, mert nyilván mindenki tudja, hogy ilyen olcsón nem lehet jegyet venni és tökéletesen igazatok van, ugyanis további 20 centet levontak a hitelkártyás fizetésért. Persze a brüsszeli reptérre eljutásnak is vannak költségei (kb. 9€) és legfőképp sajnos most még nem Húsvét lesz, hanem Karácsony - erre az időszakra viszont olyan sokba kerültek a repülőjegyek, hogy lazán a vonat-busz kombó mellett döntöttem, de ahogy közeledik a min. 20 órás tortúrám kezdetének pillanata (százötven centis embereknek kitalált alvókocsi ide-vagy oda), úgy bánom egyre jobban az elhamarkodott döntésemet és igazat adok a bratyónak: "Hol vannak már az idők, amikor Weeze-ből oda vissza húsz euróért jártam meg a karácsonyt... :(" A Húsvétról viszont érdekes módon nem szólt a fáma!

Pusztítás ízorgiával

Azért jó, hogy 3 nap múlva lelécelek három hétre, mert a hűtőből minden maradékot fel kell használnom (és ráadásul úgy, hogy a nagy igyekeztben nehogy utolsó nap éhen haljak) és ennek keretében a mai ebédem körtés-kukoricás-sajtos husi volt krumplival és paradicsomos-bazsalikomos-na és ezt kapjátok ki: narancsos(!) salátával. Desszertként pedig fagyi, hisz ki tudja, lehet az is tönkremegy a mélyhűtőben!!

Egy másik énem

Azért jó egy hülye beadandó kapcsán újból megnyitni a nagyjából napra pontosan két éve leadott BSc-s szakdolgozatomat, mert iszonyatosan megdöbbentem, hogy mennyire igényes és profi munkát végeztem anno. Az elmúlt hetekben amúgy is többször eszembe jutott, hogy akkortájt volt egy elég hatékony/intenzív/klappoló időszakom és ez rémlett fel az ismerős sorokat, betűtípusokat viszontlátva, úgyhogy hirtelen kedvem támadt, hogy átlapozzam és beleolvasgassak, ehhez azonban vissza kell kérnem Sapától a bőrborítású verziót - sebaj, most már odaadhatom neki helyette a pdf verziót, hisz a világ legmodernebb kilencvenéves nagypapája ugyanis majd a tabletjén is olvasgathatja a technika (és onokája) legújabb vívmányait.

19.30

Azért jó a vasárnap este, mert tudod-e szépöcsém, hogy egy hét múlva ilyenkor hol leszünk?! ;) És ki tudja, ki mindenki lesz ott, Valaki biztosan, hisz ott Bárkivel össze lehet futni! Vagy Senki?

"Megoldjuk okosba" német módra

Azért jó egy öt egyetemista fiatalból álló acapella együttes aacheni koncertjére menni (az egyik közülük egy kölni Gen, onnan tudtam az egészről), mert egy nagyon jó példája a magyar-német különbségnek, még ha itt a blogon nem is tudom ezt egyetlen bejegyzésben hitelesen átadni. Összeáll 5 srác összesen 46 szemeszterrel a hátuk mögött (ergo átlagban fiatalabbak nálam), énekelgetnek (jó, egész ügyesek), az egész színpad olyan komoly fény- és hangtechnikával van megspékelve, hogy csak lesel, profi honlap, könnyedén megtöltik az egyetemi menzát több mint 500, azaz ötszáz vendéggel, ebből 400 már elővételben (de semmi kedvezmény!) megvette a jegyet a biztonság kedvéért, a szünetben eladnak jó adagot a reklámpulcsijaikból és -pólóikból, CD-kből, úgy pörög a büfé, mint az Operában, 8-10 barát a (fizetett) segítő team, akik másfél órával előtte előkészítik a helyet, elkötelezetten és önállóan intézik a "feladatukat", 19.30-kor pedig kapunyitás, hangulatos háttérzene szól, minden pöccre a helyén, ekkor már nincsen rohangálás, kapkodás, özönlenek a vendégek, majd 8-kor mosolyogva és pihenten felsétálnak a művész urak a színpadra és megkezdődik a műsor.

Mindez 16 euróért per Kopf (diákkedvezménnyel 13). Segítek: kb. 4500 Ft/fő. Ezt most szorozd be ötszázzal (plusz büfé és reklámbevételek). És Aachen csak egy (jó, hazai) megállója az amatőr egyetemista banda idei adventi turnéjából.

Ehhez képest otthon egy Sziesztán, Véradó Bulin folyton ügyeskedni kell, sokkal-sokkal több energiabefektetéssel összebarkácsolni és -kunyorogni, azaz megoldani "okosba" (helyszín, technika, szolgáltatások), mivel pénz nincs, hogy csak úgy "megvegyed" és működjön, és még így is "nem lehetne olcsóbban?". És iszonyatosan örülünk 200 embernek, illetve hogy néhány rendes barátot megint sikerült rávenni, hogy segítsen. Arról meg szó sincs, hogy a hálálkodó szavak meghallgatása után rögtön induljunk forraltborozgatni a városba. Elővétel?! Pffff...

Különbség: pénz és mentalitás.

Advent

Azért jó "Csenge meg én" jeligére adventi mézeskalácskoszorút sütni, mert
1) azóta sokszor próbálok imádkozni esténként
2) talán még sohasem volt advent első vasárnapjától kezdve koszorúm (jó, tulajdonképp még sosem volt privát koszorúm).

A nagy nulla

Azért jó Karl Menger osztrák matematikusnak lenni, mert nagyban vizsgálgatta a topológiai dimenzió tulajdonságait és egyszer csak hopsz, egy rakoncátlan attribútum beható tanulmányozása közben meglepő látvány tárult a szeme elé: felfedezte a Menger-szivacsot.
Egészen véletlen találtam Wikipédián és megtetszett, hogy ezt is csak úgy fel lehet fedezni, mint Ámérikát, de egyébként tényleg érdekes, érdemes felfogni a definícióját: egyszerre óriási nagy a mérete és mégis gyakorlatilag csak lyukból áll, szakszerűen fogalmazva felülete a végtelenhez tart, ugyanakkor térfogata a nullához(!), azaz ez a "nagy semmi".

Logikus

Azért jó a nagy havazás, mert este Kölnbe átugorva és néhány mummertessel Weihnachtsmarktokat látogatva kiderült, hogy ma a hó miatt a társaság mindhárom fiú tagja elrohant vásárolni: egyikünk téli cipőt vett, a másik kötött sapkát, én meg egy pöpec síkabátot (ezért is mentem Kölnbe), a lányok meg csak nevettek és hitetlenkedtek, hogy mi tényleg csak akkor vesszük rá magunkat a shoppingolásra (haha), amikor hirtelen szükségünk van rá.

Amazin' Miki

Azért jó, hogy Mama múltkor Csengével küldött nekem két csomag minőségi Szamos marczipányburgonyát (ezzel az írásmóddal állítok titkon emléket nyelvújító Mejsikénknek), mert csodával határos módon egy darab kihúzta máig a fiókomban, amit kikiáltottam az idei ajándékomnak, ünnepélyesen megettem és így nem érzem azt, hogy 2012-ben elmaradt a Mikulás.

Thepianoguys másodszor

Azért jó, hogy a múltkori koncerten egy kis fúvós együttes az "Ó, jöjj Emmánuellel" nyitotta meg az estét, mert kiverhetetlenül belemászott mindkettőnk fülébe - erre két napra rá a ThePianoGuys publikálja a karácsonyi "ajándékát", na és vajon mi a címe? "O come Emmanuel".

An angel is coming from absolutely nowhere!...

Azért jó előadáson aktívan figyelni, miközben az újból meglátogató magasrangú vendégem a kolimban szolidaritásból beadandót ír, mert bár a két héttel ezelőtti mummertes time management tréning óta "tiszta" vagyok, de ha kivételesen saját jól működő szabályaimat áthág... dinamikusan értelmezve mégis lecsekkolom a leveleimet, akkor meglepődve tapasztalhatom, hogy a szolidarizálóm fél óra után emailt küldött nekem, benne ezzel a két igen mókás karácsonyi keresztény rádióreklámmal ("Horse race" és "Football match"). Furcsa az a beadandó, amin komolyan dolgozva ilyennel találkozik az ember...

I can only imagine

Azért jó spontán KHG (katolikus egyetemi közösség) kóruskoncertre menni (pláne nem egyedül:), mert a sok komoly mű közé beficcent egy Eric Clapton szám is, amiről felderengett a lentebb látható zene, amit egyszer hallottam az egyik gospel rádiócsatornán: annyira meglepő és egyben felemelő a megközelítése, a szövegét hallgatva megjelenik előttem, ahogy "megérkezem" és ez lesz a legnagyobb gondom, talán ez hozza hozzám legközelebb a Mennyországot. Egyedül az ürge hangja az idegesítő, sokkal szívesebben hallgatnám Bryan Adams imitátor Domónk előadásában - mondjuk a dec. 29-i partyn ;).