Szilveszteri zúzás

Azért jó a két ünnep között mégis dolgozni (napi 8 órázás és közben folyamatos készülés a szilveszteri programra, ugyanis fiatalok jöttek 31-ére, akiknek napközben workshopokat csináltunk és már november óta heti min. egy este ezt tervezzük, igaziból ettől és a karácsonyi programra készülődés miatt elég stresszes volt az egész decemberem, már alig vártam, hogy túl legyek rajta: ), mert éjféltől aztán hatalmas szilveszteri party volt, életem legjobb diszkója, sötét, tökéletes fények, fullon dübörgő zene, király DJ (csak néhány számot 3-4x játszott le, de ezt elnéztük neki), egyszóval tuti Morrisons hangulat, csak éppen ismered a társaság felét, 5 kontinens számtalan országának képviselői rázzák, hatalmas poén volt, általában nincs kedvem sokáig megállás nélkül denszelni, de ezen az éjjel órákon át toltam neki, baromi király volt.

A szilveszteri workshopunkról meg az éjféli ünneplésről persze készítettem képeket is.

Reklám

Azért jó szélvédőre csippentett igényes "Kiárusítás! Márkás férfi cipők 90%-os kedvezménnyel" reklámhadjáratot folytatni, mert a jelek szerint valaki bevetette ezt a csodafegyvert az itteni piacon is és az életigével hívja fel társai figyelmét egy kihagyhatatlan, csakmostcsakönnek! akcióra.

Viral Video Center

Azért jó a legújabb felfedezettem, a ViralVideoCenter, mert különleges, ötletes és profin kivitelezett videók vannak itt jól strukturáltan összegyűjtve egy helyre, így amikor a szilveszteri programunkhoz hirtelen kellett egy király, 1 perces klip a "világról", akkor rögtön tudtam, hol fogom megtalálni és ez maximálisan be is jött. H-bradöröknek és/vagy GoPro mániákusoknak kötelező darab (bar sajnos már túlzóan sűrűn feedelnek, ezért a feliratkozást csak időmilliomosoknak ajánlom).

http://www.viralvideocenter.com/

Asimov

Azért jó a fokolarinok rezidenciájában egy selejtezésre váró könyvekkel teli asztalt választani internetezéshez, mert egy koreai Biblia, egy híres német filozófus műve, egy spanyol Chiara bestof, egy litván kisszótár és urdu zsoltároskönyvek között egy magyar nyelvű Asimov sci-fire bukkantam, amit rögtön le is nyúltam olvasásra. Kíváncsi vagyok, melyik honfitársam színesítette vele a hétköznapjait!

Bemutató: Marczigány* urak

Azért jó Simonnal együttlakni, mert mindketten élünk-halunk a marcipánért és jó szobatársakként az otthonról kapott szállítmányokat szépen megosztjuk egymással és ügyesen eldugjuk a marczigányt-nem-értékelő-de-ha-már-ennyire-kínálod-akkor-veszek-belőle-fúúúj közönség elől (le sem merem írni, hogy a japán egyenesen kiköpte a marcipánburgonyát, amit a hajvágás fizetségeként adtam neki). Karácsony alkalmából aztán iskola-szinten Loppianotól (?) egy csomó nagyméretű Zentist kaptunk, amire először lecsaptak a (be)gyűjtögető életmódot folytató más nemzetek tagjai, de végül miután megállapítást nyert náluk, hogy ez valami ehetetlen cucc, ez a marcipán üteg is a testvériesen osztozkodó kultúrajrópéereknél landolt. Azonban nem csak emiatt jó vele lenni egy szobában, hanem azért is, mert minden este fáradtan dőlünk be az ágyba és csak néhány szót szólunk egymáshoz, amiből rendszerint 10 percenkénti najólvanmostmárténylegaludjunk felkiáltással tarkított egy-két órás mindenre kiterjedő beszélgetés lesz általában fél-német nyelven (ő németül beszél hozzám, én meg olaszul válaszolok, amíg túlságosan bele nem lendülünk), sokat jelent neki, hogy valakinek anyanyelvén mondhatja el a nehézségeit és az a valaki jól megérti, mert ő is elég hasonlókat gondol/érez, mindketten csípjük a fűtésmentességet (meg a ...:) és legeslegfőképp az egészséges kajákat (normális kenyeret, a reggelit mint olyant, esetenként hideg vacsora, stb.).

*Kedvenc focista Mejsikénk után szabadon.

Minden jó, ha a vége jó

Azért jó, hogy minden évben Karácsony előtt hatalmas hajtás van, mert cserébe mindig sikerült megoldanom, hogy Karácsony után egy hétig nyugi legyen (látogatások, játékok, beszélgetések, dechuszonkilencedikézések, stb.) - eddig, mert bár úgy volt, hogy a két ünnep között itt sem dolgozunk, utolsó pillanatban változott a terv és néhányunknak mégis át kell robotolni a hetet (egész napos műszakban), esténként szilveszterre készülés, nyakunkon a következő összevont búcsúztató buli (5-en mennek el január folyamán), úgyhogy ugrott minden, de azért derekasan küzdünk az el/kimerülés ellen, a 24-i éjszakai lazítás és legfőképp a 25-i jó idő és vidám délutáni program és sok-sok együttlétünk után kezdem úgy érezni, hogy az idei Karácsony mégsem maradt el érdeklődés hiányában.

Kultúrális Karácsony

Azért jó a Karácsony, mert ma együtt evett az egész városka (kb. 600-an), majd jött a közös karácsonyi ünneplés, melyen nagyobb létszámú földrajzi egységekként (ország, régió, nyelvterület) adtunk elő valamit - a fülöp-szigetekiek diszkósított dzsingölbellszre táncoltak, az afraiak szokásukhoz híven rázták, a brazilok nyilván sambáztak, a németek karácsonyi dalokat énekeltek és közben adventsbasar képeket vetítettek, a spanyolok egy baromi vicces és profi előadással készültek, mi közép-kelet európaiak pedig a betlehemezést mutattuk be (némileg esetlen módon).

A karácsonyi képek továbbra is itt nézhetők meg.

A legkülönlegesebb, bár nem állítanám, hogy a legszebb

Azért jó a loppián Karácsony, mert nagyon eltér a megszokottaktól, kezdve onnan, hogy sok országban nem Szent-"este" van: itt is egy nagy közös 24-i ebédünk volt (szerény, 16 kilós pulykával), meglátogattuk a poppekat és a női pre-scuolát, késő este különleges mise, aminek a közepén az afrikaiak táncikálásba kezdtek, utána éjszakába nyúló köszöntgetések a templom előtt, majd éjjel közepén otthon gyors, jelképes ajándékozás (1-1 embert húztunk), végül pedig a poppik jóvoltából buli hajnalban (főleg Karaoke) és 4 környékén vízszintes. Cserébe ünnepi vacsora, meghitt Karácsonyfa-nézés, stresszmentes együttlét - nuku (a másnapi műsorozás és a szilveszteri programszervezés réme továbbra is ott lebeg fölöttünk). Sőt, igaziból nagyon rosszul indult 24-e, délelőtt ki volt bukva mindenki és csak egy szikra kellett volna, hogy berobbanjon a puskaporos hordó, de egy össznépi ámítással boldog Karácsonyt varázsoltunk magunknak.

További képek az idei Karácsonyomról!

Változás

Azért jó, hogy szürke és stresszes időket élünk (szabadidőnkben próbák a karácsonyi műsorra, a szilveszteri egész napos programra, búcsúztatások, ide-oda költözgetések és nekem személyesen a rettentő nagy elcsúszás miatt is a néhány héttel ezelőtti intenzív filmvágási projektből kifolyólag), mert tényleg nagyon recsegett-ropogott a gen-iskola szekere, csúsztunk szét és reménytelennek tűnt nekilátni egyedül bárminek is, viszont a múltheti újrakezdésünk iszonyat lendületet adott: ez az új, második házikóm félidő, azaz több mint egy hónap után kezdett el úgy működni, ahogy az eleje óta illett volna (és amilyen intenzíven az előző működött), összeértünk, rácsodálkoztunk, hogy jééé, micsoda jó team vagyunk mi így négyen, számíthatunk egymásra és hihetetlen tempóban fejlődik köztünk a kapcsolat. Ez azért is jó, mert (nem)mellesleg szivárvány egység vagyunk, laikusok kedvéért az iskola hivatalos "motorja", tehát a mi elhatározásunk és csináljukjól hozzáállásunk az egész iskolára kihat. Csak egy példa, ami nagy változást hozott: amikor reggel munka előtt félkómában kibotorkálunk a szobánkból, akkor most már nem csak biccentünk, hanem minden erőnket megfeszítve megpróbálunk valami köszönés-félét és egymásranézést is kieszközölni, hosszabb éjszakák (<6 ora) után pedig akár még beszélgetünk is.

Persze a nyomás csak a Karácsony után fog lemenni és a "kapcsolat" fejlődése még több időhiányt és éjszakázást hoz magával, de legalább mindig nagy élet van és nagyon élvezzük egymás társaságát.

Adj békét, Uram

Azert jo gyalog menni mindennap a misere, mert nagyon megnyugtato setalni a friss levegon, hallgatni a fak suhogasat, mindig racsodalkozom a csillagos egre, futyoreszni tamad kedvem, rendezodnek a gondolataim es egyaltalan: minden nagyon bekes ebben a napi (2x) 10 percben. Azt gondolom, hogy talan ez az igazi mise (ld. tegnap) szamomra.

Standby

Azert jo, hogy szelektiv az agyam, mert amikor felhangzik a olasz mise bevonulasi enekenek elso akkordja, rogton kikapcsol es csak az ekes olasz nyelven elhangzó "Szentmise veget ert..." tudja kizokkenteni a vegetativ uzemmodbol, majd rovid bootolas utan buszken adja ki az utasitast az "Istennek legyen hala" ravagasara.

Zombi

Azért jó, hogy álmomban sok mindenre képes vagyok, mert erről talán minden barátomnak van egy-egy vicces sztorija (kommentbe jöhet:), aki aludt már velem egy légtérben, ma éjszaka Simon kb. 10 perccel utánam feküdt le, mivel még az ágyneműje a szárítógépben volt, majd abban a pillanatban, amikor halkan benyitott, fölpattantam - utólagos elmondása alapján fehér arccal- és értelmetlenül (vagy csak magyarul?:) dünnyögve dülöngéltem a kb. 8 négyzetméteres közös szobácskánk közepén, ő halálraváltan ijedt magyarázásba kezdett, hogy igazán nem akart felébreszteni és igyekszik halkan feltenni az ágyneműjét, mire én va beeene, va beeene ismételgetés közben visszafeküdtem és fél pillanat múlva aludtam tovább.
Ezek szerint már álmomból fel-sem-keltve is tudok olaszul kommunikálni.

Miután már Örkeny életrajzi regényét is meghallgattam

Azért jó, hogy minden meglévő és frissen beszerzett hangoskönyvem kivégeztem már, mert az utolsó magyar órámon nem gondoltam volna, hogy négy év múlva "A világ legszebb szerelmes versei" és "Magyar költők szerelmes verseit" fogom naphosszat hallgatni, mivel  kínomban ezt sikerült hangoskönyvként megszereznem munka közbeni művelődéshez... Ma fejben kb. 60 verset elemeztem, a legtöbbet anno meg kellett tanulnom vagy legalábbis rémlett, a profi felolvasás is sokat dobott rajta, jól van kedves önmagam, jeles, mehetek a helyemre, mondtam én, hogy a végén irodalomtanár lesz belőlem : ))), de ezen felül duplaerővel lobbizom a VPN engedélyezeséért, amivel utána olybá tűnhetne, mintha az R épület kedvenc fröccsöntött székeimen ülnék és ezzel kinyílna előttem a világ - hangoskönyv fronton is...

Forraltbor

Azért jó forralt bort készíteni, mert az európai blokk (főleg az egyik német, a lengyel meg én) már hetek óta ezt a pillanatot várja és hatalmas sikert aratott, mindenütt csillogó szemek, de persze legfőképp a mienk ragyogott a boldogságtól.

Megtiszteltetés

Azért jó egy "holnap vmikor online leszel casomai...?" tömörségű levelet kapni, mert a skype-os folytatás is hasonlóan maffiás volt, gyakorlatilag az hangzott el, hogy "I'll make you an offer you cant refuse." Hát így állunk, sürgőst ki kéne találnom, hogy mikortájt fogok hazamenni júniusban...

Újratervezés

Azért jó, hogy külön-külön mind a négyen megállapítottuk, hogy az utóbbi hetekben teljesen szét vagyunk csúszva, mert a gen egységemmel leülve kimondtuk, hogy ez így nem állapot, és sok hülye próba meg feszített ütemű napi program ide vagy oda, azonnal változtatnunk kell, méghozzá össznépileg, mert külön-külön hiába küzdünk. És annyira rossz volt már a helyzet, hogy nagyon akartuk a változtatást és így tényleg működni látszik!

Főzelek

Azért jó a főzelék, mert hosszú gondolkodás után végre rájöttem, hogy mit szoktunk otthon enni császármorzsán kívül, ami ráadásul gazdaságos, laktató, könnyen elkészíthető és változatos. Főzelék rulez.

Hangoskönyv

Azért jó rákapni Rejtő Jenő hangoskönyveire ("Rudi" előadásában:) és egész nap azt hallgatni munka alatt, mert feljegyeztem magamnak, hogy ezt megmagyarázandó idézek belőlük, de sajnos azt nem írtam le, hogy pontosan miket szerettem volna, így csak egy olyan részlet álljon itt, ami akár egy mai, 2012-es okfejtésként is megállná helyét. Egyébként Rejtő Jenő fő erénye az iszonyat vicces stílusa, ajánlom mindenkinek, hogy az Uramakésemértjöttemen kívül ismerjük Potrien őrmestert és Sába királynőjét (aki borotválkozik), de ezen felül bonyolultságban és történet kitalálásban sem utolsó, ld. A Néma Revolverek Városa.

"A tömeg szíve megmozdult! Valaki sínylődik a távoli óceánon! A szomszéd lakásban megőszül egy zongorahangoló, és senki sem törődik vele. Viszont az eltűnt kutatót a csendes-óceáni szigeten mindenki szívből sajnálja, mindenkit dühbe hoz a felelős tényezők hanyagsága, és a polgárok zöme úgy érzi, hogy rokona lett az elveszett kitűnő tudósnak. A polgárok szeretik, ha kitűnő egyénekkel rokonságba kerülnek. Természetesen nevetséges volna azt mondani, hogy küldjön a távoli ismeretlen szigetre néhány dollárt ennek a tudósnak.

És ez a fő. Értik?

A szomszéd zongorahangolónak küldhetnek tíz dollárt, tehát megtalálja a módját, hogy diszkreditálja az ilyen tolakodó nyomort! Az asszony ruhái, a gyermekek dohányzása, a zongorahangoló könnyelműsége (öt év előtt egy négyágú ezüst karos gyertyatartót vett a nagyanyjának) okai a bajnak. Legyünk őszinték: a zongorahangolót nem meri sajnálni, mert néhány dollárral segíthet rajta. Az emberi részvét éppen fordítottja egy kirándulásnak. Mennél távolabb fekszik térben a szánalom célja, annál gyorsabban és kényelmesebben eljut hozzá megértő embertársainak szíve!

És gyorsan másról beszélnek. Kicsi tragédia, közeli szegénység, tehát kínos. Ezért talál olyan hatalmas visszhangra minden roppant igazságtalanság. Roppant igazságtalanságokon nem lehet apró adományokkal segíteni, és ez fokozza a sajnálkozó egyének biztonságérzetét. A közügy mindenkinek kedvenc magánügye. De végre is egy ember baját, akinek a felesége idei zöldborsót vesz, amikor még ennyi és ennyibe kerül kilója, nem lehet közüggyé felfújni. És ha már itt tartunk, miért jár a leánya állandóan új selyemharisnyában? Miért nem teszik össze a pénzt?... Látja, ilyen emberek, mint ez a Gustav Bahr, ötcentes szivarokat szívnak... A sógornőm mondta, aki jól ismer néhány híres tudóst, mert kölcsönkönyvtára van. Az ilyen embereken, mint Hangoló Anton és családja, nem lehet segíteni... Látta, hogy a kisfiún szakadt harisnya van? Hát ez az!... Mindenki lehet szegény, de engedje meg, rongyosan azért nem kell járni! Annak nem muszáj lenni! Az unokafivérem sokszor együtt van minisztériumi emberekkel, mert jó társaságba jár, és azt mondja, hogy ez a Gustav Bahr mindig olyan rendes és tiszta volt, mint aki most jön egy skatulyából. Istenem, csak megtalálják szegényt! Tudja, hogy én meg az uram nem aludtunk egész éjjel?!

És sajnálják és ennek még gyűjtenek is esetleg, és ha majd előkerül, meggyanúsítják és pletykáznak róla." (Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép)

A jövő elkezdődött

Azert jo mostanra tobb mint egy honap kesesben lenni, mert szivesen bejegyeznem januar 9-re, hogy ismet hazikot es csapatot csereltunk, es egyuttal vegyeszmernok vagy Mindenttudo Mama vegzettseggel rendelkezo olvasoimnak nekiszegeznem a kerdest, hogy mivel lehet az athato poce-szagot megszuntetni (TNT recept is johet), de mire ezt februarban kipublikalnam, mar orokre megoldottam volna a problemat egy sosav-hypo komboval, igy tehat a bejegyzesnek nem volna ertelme, ergo idot sporolhatok meg a meg-nem irassal.

Aki ezek után még azt is érti, hogy miért január 29-én tettem közzé dec. 13-i dátummal ezt a bejegyzést, az jó eséllyel tökéletesen képben van a blogírási technikámmal és logikámmal és semmin sem fog már fennakadni a jövőben.

Egy oras higgadas - mar erett.

Azért jó, hogy mostanában egyre nagyobb belső feszültség tombolt bennem, mert ma estére olyan ideges lettem, hogy itt hagytam mindenkit és elmentem gyalogolni, hogy kicsit lenyugtassam magam. Folyik el az egész mindenség, senki nem csinál semmit, legfőképp nincsenek felelősök (az öregek "feladata" lenne szerintem), akik kézbe vennék a dolgokat és abszurd, hogy hazamegy többek között a legkarizmatikusabb, mindenkinek sokat jelentő gen (Henrique) és mégse foglalkozik senki sem a holnapi búcsúbulija részleteivel "majdleszvalahogy" alapon. Persze, majd lesz, ha folyamatosan noszogatok mindenkit, de a meghajlást lehetőleg ők szeretnék végezni, mert az kis energiabefektetéssel nagy népszerűség!...

Magashegyi levegő

Azért jó magasnak lenni, mert nem is gondolná az ember, hogy mennyire jó ismerkedési alap, a magasság egyszerűen elegendő indok a kezdeti kölcsönös szimpátiához, ezt számtalanszor megtapasztaltam már, ahogy a hétvégi (még mindig december:) kongresszuson is: a szlovén sráccal emlékeztünk egymásra tavalyról, az olasz kölyökkel viszont csak idén ismerkedtem össze, de annyira jól kijöttünk, hogy feltétlenül be akar nézni Loppianoba a következő félévben.

Jam és Gen (Rosso)

Azért jó, hogy egy igen kedves ismerősöm búcsúlevelében felemlegette a pár évvel ezelőtti közös kecskeméti Streetlight koncertremenésünk, amiről én már szinte el is feledkeztem, mert a napokban visszaolvastam és megmosolyogtam, hogy én itt nap mint nap találkozom Paullal, aki a fent említett musical frontarca volt és aki az elmúlt hónapokban leszerelt volt Gen Rosso tagként készült az afrikai kiküldetésére. Holnap indul, ezért stílusosan egy jam session-nel búcsúztatták/tuk, aminek a legmókásabb pontja volt, amikor a képen látható apáca felpattant, lenyomott egy impro rappet, majd dolga végeztével egy laza "szoknya" rántással és ugrással ismét lent termett közöttünk - kár, hogy ezt a pillanatot nem sikerült elcsípnem!

Steadycam buvoleteben

Azert jo, hogy meg a firenzei kirandulason lattam egy profi steadycamet testkozelbol, mert teljesen elbuvolt, legszivesebben kiprobaltam volna, de sajnos akkor meg nem igazan tudtam olaszul kommunikalni, a nő meg jo olasz modjara angolul nem ertett, igy nem sikerult sok kulisszatitkot megtudnom. A forgatasi lelkesedesem novekedesevel parhuzamosan elkezdtem do it yourself videokat bujni es eltokelt szandekom, hogy a kovetkezo rovidfilmemhez osszedobok egy 2.0-as verziot.

Csávókámnál megfigyelhető a Bazsi-féle legótkapottazöcsém! testtartás

Advent van, hó nincs.

Azért jó hajnalban kelni, hogy valakit szívességből elvigyek kocsival a közeli város vonatállomására, miközben munkaszüneti nap van és mindenki másnak végre hatalmas alvás van betervezve az előző napi lazulás után, mert pont ezáltal éreztem rá idén először Advent ízére: valami nagyobb jó érdekében képes vagy hajnalban vidáman kelni és tenni a dolgod a gyönyörű kihalt, sötét és alvó városban.

Munkahelyi dühöngés

Azért jó, ha néha kifogy a munka, mert hülyeségekkel kell kitölteni a fennmaradó időt, vagy félgőzzel dolgozik mindenki, nem értem, hogy miért nem dolgozunk rendesen és ha elvégeztük az elvárt mennyiséget, akkor meg miért nem megyünk haza naplopás helyett? Ma úgy felhúztam magam, amikor kis söprűvel kellett sertepertélnem, ami a takarítógépnek fél perc, hogy szívesen ajánlottam volna a fogkefét, azzal még lassabban lehet haladni, csak nem tudtam, olaszul hogy mondják, grrr...

Szakmai

Azert jo sofornek lenni, mert regnalasom elso tenykedese volt kesobbi kenyelmem erdekeben megjavitani a regota működésképtelen taviranyitojat es igy meg valami szakmabavagot is vegeztem, azon kivul Paullal olyan javító-alkotó-társra leltem, mint Nagyon Vad Marci úrban anno a genlakásban lámpa- és Megyeri-híd szerelés terén.

Ejj, ez a fránya forrasztópáka mikre nem vetemedik!

Holt költők társasága

Azért jó egymást sok ideje - és még újabb sok ideig nem látó párocska találkozása, mert az egyik eljegyzéssel végződött, a másik szakítással. És azért jó "szűk családi körben" Loppianoban tartani egy eljegyzest (a brazil srac itt vegzi a geniskolat, a lany, aki mellesleg zona feher, meglepeskent betoppant keszen arra, hogy most mar végre igent mondjon a fiunak), mert ilyen nem fordult elo tul gyakran a varoska torteneteben, ezert alkalomhoz illoen kicsiptuk magunkat a genekkel es (ismet) nagyon jol szorakoztunk egymason.

A képeimet szokás szerint feltöltöttem.

Premier

Azért jó bemutatni a genfestes promóvideóm utolsó előtti verzióját nagy közönség előtt, mert hatalmas taps kísérte és abban a pillanatban ugyanaz a flow öntött el, mint amikor az egész elkezdődött, amikor augusztusban a flashmobnak vége lett, és ott, a teremben ráéreztem: ezzel a "keretes formával" egy 4 hónapja indult nagy projektem zárult le. Az épp prezentáló magyar különítmény spontán felhívott a színpadra és jó volt ott ülni mellettük és érezni azt, hogy ha nem is otthon, velük, de én is megtettem a részem a Genfestért. Na persze az igazi zárás az lesz, amikor nyilvános lesz és nem csak a levegőbe beszélek.

2 in 1

Azért jó, hogy már több hete nem alszom rendesen és minden szabadidőmet egy már mindenki által legalább hírből jól ismert filmre szántam, mert a filmnek tényleg nagy sikere lett... sőt a lány (és fiú sereg) sem maradt el körülem* :D

Azért jó tudni olaszul (vagy bármely idegen nyelvet, amit még egy másik barát is tud), mert az a tapasztalat, hogy egy magyar barátoddal olaszul beszélj, az semmivel sem hasonlítható össze... olyan, mintha egy új barátot látnál veled szemben állni.

Nem is oly rossz ez ha : kettő az egy, csak biz emez kávé nem lehet, mer olaszba ez a 2 in 1 őrjíti mindez  házi népeket.

Idegen tollakból. Írta: AnDi
*tipikus AnDi stílusjegy (a szerk:)

Regionális

Azért jó a szlovénokra, csehekre, szlovákokra, osztrákokra koncentrálni az egzotikus távolabbi országok helyett, mert ennek van igazából értelme, ez a kapcsolat maradhat meg hosszú távon, ez a mi kis régiónk, ahol minél jobban kéne egymásra támaszkodnunk (ez a célja a Mummert ösztöndíjnak is). Már tavaly is erre utaztam rá, így idén régi ismerősként köszöntöttem például a colos szlovén srácot és tervbe vettem, hogy nyáron egy interkontinentális stopp-túra keretében meglátogatom az idén szerzett barátokat - egy esetleges filmforgatás ürügyén, bár addigra már lehet, hogy értelmét veszti, mert júliusban már hiába készítek promót...

A kép csak illusztráció : )

Régen és ma

Azért jó, hogy tavaly is voltam ezen a kongresszuson, mert így van összehasonlítási alapom: azzal, hogy még olaszul is tudok, kinyílt a világ (eddig csak a külföldiekkel tudtam beszélni, mert egy echte talján nem hajlandó más nyelvet ismerni), az általános programokon fordítás nélkül gizdultam, bárkit nyugodtan leszólíthattam és rettentő menő, hogy van egy láthatatlan háló, aminek én is tagja vagyok - ez pedig az idei loppianoi évfolyam, mert bár mindenki szétspriccelt és ezerrel ismerkedett, beszélgetett, honfitársait üdvözölte (már aki megtehette, mint pl. én:), a szálak összeértek, az összenézésekben, egymásba botlásokban ott vibrált a hosszabb-rövidebb ideje tartó intenzív együttlét kihatása.

A lány geniskola (egy része)