| Azért jó március 15-e, mert a névnapom alkalmából minden évben munkaszüneti napot rendelnek el, bár idén sajnos ennek ellenére is csak egy jóbarátomnak és egy meglepetés-ismerősömnek jutottam (időben) eszébe, még Coloska is csak néhány nappal később rakta össze, hogy hát persze, kisöcskös korában minden évben azzal etettem, hogy annyira nagy ember a bátyja, hogy az ő tiszteletére fellobogózzák az egész fővárost, de sebaj, tisztességesen megünnepeltük Gregórióval, egy (hasonlóan, sőt, sokkal inkább:) lökött itteni magyar szeminarista barátommal: először a gyárban, ahol dolgozunk, egy raklaposzlop tetejére állva elszavaltuk a Nemzeti Dalt, majd spontán magyar estet csaptunk: előbb mennyei paprikás csirkét főzött, aztán meg jókedvünkben éjfélig nótáztunk a teraszunkon (Antonios azóta is azt óbégatja, ha meglát, hogy "Tsillagok! Tsillagok!"). Éljen a magyar szabadság! |
 |
| "Éljeeeeen a paprikás csirke!" |
 |
| Ebbe a legényesbe még egy szögedi magyar pap is beszállt |
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése