Azért jó komplettül elfelejteni 5 napra a hajtós utolsó szorgalmi hetet, az intenzív gyakorlat-keresést és általánosságban az aacheni énemet (amit mellesleg mostanság szintén nagyon élvezek), mert hihetetlenül feltöltött a tábor: kezdve a pazar kilátással és hét ágra sütő nappal, ami a pöpec jezsu komplexumba érkezésemkor fogadott, folytatva a rengeteg rég nem látott jóbaráttal és mély beszélgetéssel vagy épp felületes(nek tűnő...) felszabadult vicceskedéssel, a nagyon állat utolsó esti partyval és Tegézaezegyálom koktéllal, Bercikámmal a várfalon, letszbríííídzsö Dani szenzációs színesestés konferálásával, Peti zuhanyháborújával (amit nem én robbantottam ki!), a koncert-Twister kifejlesztésével (le fogom védetni!) és nem utolsósorban a fincsi magyar koszttal. Egy szóval igazán otthon éreztem magam*.
*jó jó, tudom, ez nem egy szó : )
5 megjegyzés:
Örülök, hogy itthon otthon érezted magad!
Koncert twistrről pár keresetlen szó azok számára akik nem tudtak ott lenni...? plízkérlek
Tudod, vannak azok a színes villogó lámpák, amik a ritmusra/előre programozottan váltakoznak. Míg a tömeg elöl őrjöngött, mi hátul azt játszottuk, hogy mindig a színes foltokon kellett állni - amik viszont csak max. 1-2 másodpercig voltak ott... ; )
Mekkora királyság! ÉS hány folt volt? Egy folton hány ember fért el? És kiesős játék? És és és... :D
Csak néhányan játszottuk és onnantól volt igazán király, amikor már tudtuk a sorrendet, hogy mikor lehet nagymenőzni és mikor kell ezerrel a "piros-piros!!!"-ra sietni, mert abból csak kb. 2 volt (egész pontosan ha valaki arra a kettőre ment, akkor leárnyékolta az összes többi foltot)
Megjegyzés küldése