A "tékozló fiú" effektus

Egyik jóbarátom - kilétét fedje jótékony homály, nevezzük csak napszemüveges, feltűrt ingujjú P.-nek : ) - nagy tézise (szabad fordításban:), hogy

azért jó késve érkezni egy táborba, mert akkor te vagy a középpontban és mindenki körülrajong.

Ma reggel 7:00-kor becsekkoltam a munkahelyemre, hogy 9:02-kor kicsippanthassak és becsúszó szereléssel elérjem a vonatom, majd kb. 6 órával később befutottam Aachenbe. Ha hatalmas lendülettel berobbanásról van szó, akkor mindig elememben vagyok, nagyon fel tudok dobódni rég nem látott ismerősök láttán és feltölti minden akksimat - hogy aztán miután ez lecsengett, annál nagyobb legyen bennem a kétely: vajon az örömöm és a felém áradó jajjdekomálunktéged-cunami mennyiben valódi és mennyiben köszönhető kizárólag a fenti pszichológiai ténynek?!
Mindenesetre most gyorsan leléptem, mielőtt kidurranhatott volna a csodalufi, így volt egy király hétvégém Aachenben ebéd- és vacsorameghívásokkal, szikrázó napsütéssel, süti- és gofrisütéssel, hollandiai biciklizéssel és 4 különböző szállásfelajánlással!