Leuvenben jártam

Azert jo 5 napos belgiumi face2Faith konferencian resztvenni, mert latva kulonbozo kereszteny mozgalmak fiatal kremjet, ujbol tudatosodott bennem, hogy nagyon nem vagyunk/vagyok sehol sem.




Sorry, a többit élőben...

Let's bridge - ettől lehidalsz!

Azért jó most rögtön jelentkezni a Genfestre,

1) mert baromi király reklámfilmje van ;)
2) mert ha egy hét múlva akarnál, akkor már buktad
3) mert ha a jelentkezésnél csoportvezetőnek beírod a számom (722907), akkor nem tudom, mi lesz, de biztos jó
4) mert fogadjunk hogy augusztus 30 - szeptember 2 között nem tudsz jobb elfoglaltságot mondani
5) mert a Genfest egy bazi nagy heppöning, ahol kb. 12ezer fokoláros és (még:) nem fokoláros fiatal gyűlik össze, hogy megmutassuk magunknak: sokan vagyunk, akik a világ jobbításán dolgozunk, akik próbáljuk építeni a testvériséget, ahol csak vagyunk (nem csak olyan speckó helyeken, mint Loppiano).
6) mert idén ez az egész találkozó házhoz jön, mivel Budapesten lesz
7) mert könnyed a program, első este koncert az Arénában a testvériség jegyében (csomó országból írtak dalokat, pl. az itteni indiai srácnak is van egy szerzeménye, amit ott játszani fognak), második nap ugyanott program, zene, tánc, show, rengeteg rövid tapasztalat, hogy a világ minden felén hogy dolgoznak másokért az emberkék, napközben a különböző országok bemutatkozó "standokat" állítanak fel, este felvonulás, két hidat megkaptunk és flashmobolunk, vasárnap különféle felekezetek szerint mise/meditáció, nemhívőknek egyéb lehetőség az elmélyülésre és aztán slussz
8) mert szólhattok barátnőknek, barátoknak, egyetemi társaknak, akiknek remek lehetőség megmutatni, hogy vannak normális fiatalok (meg hogy az Egyház "él"),
9) meg mert itt kicsit beleláthattok, hogy mi is a sokat emlegetett fokolár
10) és mert minden egyéb infót megtalálsz itt.

Bolognában jártam

Később tisztességesen meg is
fürödtünk

Azért jó, hogy hétvégén 3 napra Bologna környékére mentünk, mert hivatalosan különböző helyeken/konferenciákon meséltünk a nagy interkulturális együttélésünkről/meg(nem)oldott nehézségekről meg a mozgalmunkról, meg fiatalokkal találkoztunk, de emellett volt idő a legelszántabbaknak például tengerben fürdé...megfagyásra is, illetve éjszaka pihenésre - feltéve, hogy az ember nem szökik ki amerikai komájával éjfélkor egy újabb gyors éjszakai fürdésre, majd kezd el mezítláb, törölközővel a nyakában (max. 15 fokban) futni egy távoli zene irányába, nem vágja el sikeresen másfél óra után a lábát egy hülye kővel és nem kell utána még hazaevickélni, hogy csak hajnalban kezdhessen aludni...

Veni, vidi, vici

Azert jo majus elseje, mert valoban beszereztem mostanra 5 sajat gofrisutot es valoban tuti siker lett: az eso ellenere eladtunk 500 darabot*, ezzel - csak a mai napon - csekely 1000€-t kalapozva ossze a Genfestre utazasra.


*Nagyjabol pontosan annyira volt igeny, mint amennyit a hozzavalok megvasarlasanal a korabbi 20-30-as(!) nagysagrendu szarnybontogatasok alapjan megbecsultem, remélem a jövőbeli start-upom is ilyen jól fog klappolni : )

Lebuktam?

Azert jo, hogy minden evben majus elsejen kb. 1700 fiatal erkezik Loppianoba az Egyesult Vilag Hetenek nyitonapjara, mert buszken mutogattam a (mar ket napja minden egyes proban) "eloben" bejelentkezo noveremet, illetve igen, vallalom, mert a lanyokkal kozosen a program fellazitasara egy tanckoreografiaval keszultunk, amire villamgyorsan rabukkant tobb, egymastol fuggetlen es a ket honapos kesessel jelentkezo blogommal nem megelegedo "sajtoorganum", elhallgatasi szandekot sejtetve bulvarhadjarataban, melyeket ezuton nyilvanosan visszautasitok es egyben sajat magam is nyilvanossa teszem a videot.

"Ősönvíz..."

... mármint úgy értve, hogyha a szakadó esőben kiszálltak volna az autóból, akkor bizony sok víz került volna az őseimre. Helyette viszont az autóban ülve diskuráltunk, amíg el nem állt a felhőszakadás, hogy aztán mégiscsak beüljünk a hírös helyi fagyizóba, és ott folytassuk. Ez egy igazán beszélgetős nappá alakult, amikor nem megbeszéltünk dolgokat, hanem CSAK beszélgettünk.

Idegen tollakból. Írta: idegen tollaimat legtöbbet forgató, ámde műfaji kötelezettségeknek sem nem szívesen eleget tevő kedvenc ídösapám

Azért jó, hogy rugalmasak az őseim, mert a szemük sem rebbent, míg fel-alá furikáztam őket Incisa és a szomszéd város között ide-oda, majd ismét ide-oda, és a közben eleredő esőben az is teljesen természetesnek tűnt, hogy az autóban elfogyó oxigénben csevegünk a világ legtermészetesebb módján. Mire pedig az álomszuszék olaszok felébredtek a sziesztájukból, már minket is hajlandóak voltak kiszolgálni pizzával. Így gyenesi-feelingként késő délután még ebédünk is lett!

Idegen tollakból. Írta: kedvenc ídösanyám

"(h)Ősködés"

Azért jó, hogy itt voltak a vén szülék, mert rájuk hozhattam a szívbajt, megmutatva a templomot abból a szempontból is, hogy ide (is - a szerk.) másztam fel harmadmagammal januárban, éjjel 2-kor, búcsúbuli keretében, bratyiból*... Öröm volt nézni a szörnyülködésüket. Viszont én is tudtam meg sok újdonságot a templomról, miután Erika, aki erdélyi magyar eredetű fokolarina és 12 éve itt van a templom körüli művészeti csapat tagjaként, lelkesen megmutatott és elmesélt nekünk sokmindent. Ő egyébként nagyon jó fej, szabad és nyitott, pl. nagyokat kacagott, amikor az egyik történetem kapcsán a "fokolarina-rendőrséget" emlegettem. Kicsit olyan, mintha egy idősebb nővérem "született" volna hirtelen. Az ilyenek miatt jó itt, Loppianoban leledzeni.

Idegen tollakból. Írta: az egyik (h)ősöm

*Azért jó az Idegen tollakból sorozat, mert bárminemű belenyúlás nélkül közlöm az írást - még akkor is, ha történetesen "Eláruljak nektek egy nagy titkot?" felvezetéssel elmesélt bizalmas dolgot közölnek az egész világgal a tisztelt vendégszerzők.

Theotokos - egy másik szemszögből

Azért jó, ha az ősöket meghívjuk ebédre, mert ők is megismerhetik a brazil kaják Loppián’ változatát és megtudhatják, milyen az, amikor Gio valamiből „csak egy szeletet” tud lenyomni. Lehet, hogy nem tud számolni?!? Az egy nála ugyanis 2,5.

Azért jó, hogy anyám beszél olaszul, mert így első kézből megtudhatta, kik is fognak tutira nálunk aludni a Genfest idején. Különben talán csak aznap, vagy előző nap említettem volna meg neki* „by-the-way” alapon.

Azért jó, hogy szombat este után vasárnap és goffry árusítás következik, mert így már szombaton ki kell próbálni és lemérni, mennyi idő jut egy goffry megsütéséhez, lehet minőséget és sültséget ellenőrizni nagy mennyiségben.

Idegen tollakból. Írta: a másik (h)ősöm

*Az meg, hogy apám mikor tudja meg, tök mindegy? Ja, nem, "apám tudta. csak elfelejtette." - a szerk. :) 

"Az ős-kor kezdete"

Azért jó, hogy az embernek vannak ősei, mert legalább vannak akik tényleg meglátogatnak (és nemcsak ígérik, mint az egyéb rokonok...) Mai nappal kezdődően itt vannak a szüleim, így megkezdődött a "helyi ős-korszak". Amikor kipattintottam őket a fém-korszaki autójukból, akkor paleolit helyett nagyon is friss és finom dolgok kerültek elő gépesített batyujukból.... Este pedig Mama főzött és sütött - a saját gen-lakásom tagságán túl a többi élelmesnek is, így természetesen Antoniusnak, aki "véletlenül" pont arra járt...

Idegen tollakból. Írta: 1. és egyetlen daddym

Azért jó, ha az embert meglátogatják az ősök, mert akkor végre 8 hónap után az ember ismét hazai ízeket ehet – villámsebesen, különben Gio, a lakótársa eleszi előle. De azért is jó, ha az embert meglátogatják az ősök, mert akkor végre 8 hónap után bejut a templom halandók elől elzárt részére is, ahol egyéni idegenvezetésben lehet része. Végül pedig azért jó, ha az embert meglátogatják az ősök, mert akkor végre 8 hónap után ők is rájönnek, HáromKájuk a gen iskola üdvöskéje, aki nélkül kevés dolog valósul meg, és akinek a mamáját minden gen-lány leplezetlen érdeklődéssel bámulja meg, sőt van, aki kajánul megjegyzi: „de hiszen ez kicsi!”. 

Azért jó, ha messziről érkeznek az ősök, mert útközben minden görbe fánál vadászhatják (kereskedelmi mennyiségben) a gen-iskolánk aranyát jelentő goffry-sütőket . (Természetesen egy bizonyosat, ami – láss csodát!- éppen nem kapható!) De legalább lélekben ők is beiskolázódtak! Végül is minek jönnek Loppianoba, ha nem okosodni és szentülni?!?

Idegen tollakból. Írta: HáromKa mamája

Dilemma

Azért jó, hogy csomószor eszembe jut, hogy kéne kommunikálnom a barátaimmal, mert a megvalósításig legtöbbször már nem jutok el az állandó dilemmám miatt, hogy ha itt vagyok, de mégis az otthoni dolgokkal foglalkozom/túl sokat vagyok gép előtt, akkor nem vagyok igazán jelen, anélkül viszont ennek a különleges 9 hónapomnak nem sok értelme van - ugyanakkor persze tök fontosak az otthoni barátságaim és valamilyen formában szeretném őket ápolni.

Everyday I'm waffelin'...

Megy a bolt

Azert jo a rohadt kiraly otlet, mert most a leglatvanyosabb az egy-ket hete megkezdodott come backem, ugyanis raporogtem a gofris bankrobbantasra mint allat, munka utan nagybevasarlas, ejszakaba nyulo tesztelesek, a hetvegeken korai keles, bekeveres, egy reszenek kisutese, "stand" felepites, ekson utan nagytakaritas szabadidő helyett - es persze mindenregondolas, dirigalas, agyfelhuzas, néhány hét elteltével pedig hullafaradtsag. A tobbiek is elvezik, a latvanyos (=facebookfotozos) reszekben kifejezetten lelkesen vesznek reszt.

Keresem az utam (s neha keresem a bajt)

Azert jo repulot keresni ugy, hogy nem tudjuk honnan hova es hogy mikor, csak az a lenyeg, hogy olcso legyen, de lehetoleg onnan elstoppolva valahova valamennyi ido utan legyen egy masik nevetsegesen olcso repulo, ami elvisz egy masik jo helyre, ahonnan idovel utitarsam is eljuthat Amerikaba es en is haza tudok evickelni, mert csodak csodajara letezik olyan, profi es igenyes honlap, ami az ilyen rendkivul konkret igenyek eseten is segithet - ha valahova utazni tervezel, hasznald a skyscannert!

Orruknal fogva

Így bukik mindenki a sütire : )
(Simonnak sütöttem szülői segítséggel
szülinapi gumimacis gyümölcstortát)

Azert jo, hogy szeretnek nagy kozos beszelgeteseket, vitakat hetkoznapi (?) temakrol, mert a tobbseg elmeletben osztja ezt, de a gyakorlatban 8 honap alatt alig volt ra pelda, ezert ma meghirdettem egy filmnezest ("Peaceful Warrior" - ajánlom!) es nyiltan "palira vettem" az egesz bagazst: osszedobtam egy sutit es kijelentettem, hogy aki marad beszelgetni, az kap majd belole. Eloszor azt hittek, hogy kis hahajoviccvolt-tal mar film kozben evesre birhatnak, aztan a zarokep utan mondtak, hogy jolvanoruljelmostaztangyorsanegyukmarmegaztasutit, vegul egy-ket ember morgolodva elment aludni, a maradek 10 viszont osszeszoritott fogakkal, de maradt "beszelgetni": 10 perc utan felfaltuk a sutit es meg masfel orat beszelgettunk elenken es a vegen mindenki lelkesen dobta be a lehetseges kovetkezo "filmklub jelolteket" - pedig sutirol mar szo sem volt...

Waffle-biznisz

Azert jo, hogy szerintem pofatlansag masoktol penzt kunyerbalni (5€-s sutik es tsi) Genfestre utazasra, ha mi sajat magunk viszont nem mondunk le a mindennapos munkahelyi kavenkrol es a Szent Mark teri pizzazasrol, mert elkezdtem agyalni, milyen ertekes szolgaltatast tudnank mi nyujtani, amin lehetoleg nyereseget is termelnenk: eloszor nemzeti vacsora(k)ban gondolkoztam, de erre mar nincs energiam a maradek masfel honapomban, aztan megjott az alom-otlet: gofri bizniszbe kezdet. Kinyomoztam es kolcsonkertem a kornyek egyetlen sutojet es az elso kiserleti peldanyt bemutattam a gen egysegemnek: "Ez arany, a gen iskola aranya, ebbol fogtok meggazdagodni. Szombaton mise utan eladunk, rogton utana veszek egy uj sutot meg ujabb hozzavalokat, vasarnap megint arusitunk, jovo het folyaman ujabb sutovasarlas, harom het mulvara, majus elsejeig beszerzek osszesen 5 sutot. Tuti siker lesz!" ("Jovvan, akkor most mar megehetjuk vegre?":)

Alpesi hegyi falucska síszezonban?

Azért jó, hogy iskolánk tegnapi városnézésének (és Húsvét-zárásának) célpontja Assisi volt, mert megállapítottam, hogy annyit járok én ide, mint más közértbe, nincs olyan magyar nagyváros, ahova többször mentem volna (amint hazaérek, legalább Szögedet feljebb tornászom). De mivel két hete jártam itt legutóbb, így ezúttal már nem jártam végig az összes templomot, nem tartottam idegenvezetést sem, a fagyi evés sem jött szóba a böjtöm miatt, hanem tök nyugiban élveztem Assisi kevésbé ismert utcácskáit, egy-két órát pedig relaxáltam egyedül a vár mellett: alattam a város, mellettem havas hegyek (áprilisban, Olaszországban!!), napsütés, locsolóvers írás és étkezésként ma már egy teljes(!) répa elfogyasztása...

Szabad-e locsolni - Loppianoban?

Azért jó a Húsvéthétfő, mert reggel virtuálisan öntöztem a magyar lyányokat szépöcsém segédletével, este pedig (megvalósítva egy nagy loppián' tervemet) az "itteni" ragazzáknak mutattuk meg, milyen a magyar virtus: felolvastam az olasz (angol-német) versem és szolidan megöntöztem őket, utána meg Ryan elszavalta a Zöld erdőben jártunkot, majd az egész különítmény szanaszéjjel locsolta a preparált flakonjainkkal a firnyákokat, így aztán látták mindkét verziót, hatalmas sikere volt (napokkal később is jöttek, hogy milyen aranyos szokásunk van) és Eszter jóvoltából még sütit is kaptunk!

A nemzetközi versemet - természetesen - az Olvasnifogjukon tettem közzé.

Az igazi húsvéti böjt

Húsvéti festa, háttérben colombával

Azért jó, hogy este lett és reggel, mert a 8. nap (még újabb 2 napig folyadékon élek, de fokozatosan egyre több gyümölcslevet iktatok be, mindezt azért, hogy elkezdjen az emésztésem megint működni/enzimek újratermelődjenek), ami azért is jó, mert előre tudtam, hogy az időzítésem miatt lemaradok a vasárnapi ünnepi ebédről/zabálásról (is) és így szántszándékkal ez az igazi húsvét(után)i lemondásom (a másik gen semmiképp sem akarta kihagyni a traktát, az ajándék Bacio-kat és colombázásokat, már a böjt előtt kapacitáltak, hogy kezdjük előbb és fejezzük is be előbb, aztán ő végül már szombaton nekilátott a gyorsított helyreállító kúrájának és a következő napokban már igen jóízűen evett - bár ő gyümölcslevet is ivott hétközben, így elvben nem áll le teljesen az emésztésed és hamarabb újraindulhatsz).

Epilógus: gyümölcslevekkel még simán eléldegéltem volna újabb egy hetet a hecc kedvéért, a főzés, közös étkezések nem okoztak problémát, ha éhes lettem, akkor gyorsan vedelni kezdtem a vizes flakonomból, változást nem láttam magamon (szellemi/lelki), a többiek szerint fogytam, a térdem a 4. naptól kezdve örült (én is), talán tényleg orvosolta a kúra... Ajánlom mindenkinek, az akaraterőd tesztelésére tényleg jó, én szeretném a jövőben is beiktatni ezt a mókát - bár persze figyelem, egyáltalán nem egyszerű(!), főleg az eleje, amikor olyan reménytelenül messze van a céldátum, illetve szerintem nagyon fontos a fokozatos visszatérés, amihez talán még sokkal nagyobb önuralom kell (a második-harmadik újból evős napomon már nekem sem sikerült 100%-osan tartani magam az előzetes terveimhez).

Hirhedt harmadik

Amikor a fekvés sem segít

Azert jo, hogy az elejen kijelentettem magamnak: az ehseg fejben dol el, illetve arra is felkeszultem, hogy a testem ilyen-olyan trukkoket be fog vetni, hogy vis maior alapon felbe kelljen hagynom, mert a harmadik nap 8 orazasa a gyarban tenyleg vizvalaszto volt, a labaim olyan faradtak voltak egesz nap, mint miutan bratyoval futottunk a Margit-szigeten, ahol nekem annyi volt a szereny celom, hogy a hosszutavfuto elsoszulottol ne maradjak le es a vegen egy sprinttel lehetoleg oda is porkoljek neki*, az viszont tenyleg alattomos probalkozas volt, hogy a mutott terdem egesz nap nagyon fajta magat - persze nem mintha meg tudott volna ingatni akar egyetlen percre is (es masnaptol viszont sokkal jobban erezte magat, mint annakelotte barmikor).

*A vegeredmenyt talan az erintett elmeseli kommentben, azt hiszem mindkettonknek - ill. foleg azoknak, akik lattak minket - maradando elmenyt jelentett.

Masoknak

Azert lett volna jo a tobbieknek, ha beszallnak, mert en ugyis megcsinalom egyedul is, de az elszantsagom erot/kitartast adhatott volna nekik is, hogy megtegyek - es utana sikerelmenyuk legyen, buszkek lehessenek magukra, ahogyan a tiszteletbeli Hejj-bradorunk, miutan az egyik Verado Bulin eloszor csapoltatta meg magat (remeljuk egyszer errol is ir a blogjan).

Ennek nemileg ellentmond, hogy a nemreg erkezett jofej angolai-brazil baretom (es az egyik munkatarsam) a harmadik nap utan varatlanul kiszallt a projektből.

Fogadás

Azert jo Ryannel fogadni, hogy sima ugy, nem fogom felbehagyni a bojtom, mert garantalt a tabla csokim, de azert nem jo, mert elszomorit, hogy fel ev utan nem ismer meg annyira, hogy tisztaban legyen vele: amit egyszer a fejembe veszek, azt meg is valositom.

Viz, viz, tiszta viz

Most nem ez a helyzet

Azert jo egy hetig csak vizen elni, mert noveli az akaraterodet, bebizonyithatod magadnak, hogy tokos vagy, hogy nem vagy a folytonos etkezes rabja (hisz a tested vigan kibir egy-ket hetet, csak a "szemed" nem), jot tesz az egeszsegednek, mert emesztes helyett a felszabadulo eroforrasait a felhalmozott mereganyagok kidobasara es regeneralodasra forditja (allitolag:) es meg allitolaggabb lelkileg is megujit, szellemi frissesseget, tisztanlatast, ihletet hoz magaval, igy - miutan az elozo hazikom egy honapja kategorikusan kijelentette, hogy "nem lehet kibirni egy napot sem (olaj a tuzre:), be fogok dilizni, erzelmileg instabil leszek" es mindezek miatt kikoltoz(tet?)nek a teraszra, ha folytatom - attettem a Nagybojt utolso hetere, azaz ma este eszem utoljára, es bepaliztam ket munkatarsamat meg ket gent is.

- Potresti andare ad Assisi? - Ah si??! Si.

Azért jó, hogy látogatóba érkezett Ryan családja, mert az asszisztensünk meglepőmódon megkért, hogy mint "sofőr" ugyan furikázzam már el őket Assisibe, amire persze igent mondtam, bár - kövezzetek meg - némileg kelletlenül, mivel valahogy Assisire gondolva rossz szájízem lesz, amit nem tudok mivel magyarázni, barétomnak például a kedvenc helye, pláne a pápás-papihrkutjázásunk óta, talán a Chiara Luce-s boldoggáavatáson túl sokat időztünk el ott? Mindenesetre nagyon jó kis napunk volt együtt, gyakoroltam kicsit az angolom is és mindenkit sok szeretettel üdvözöl Szent Ferenc!

Egy példa

Azért jó, hogy most pénteken ismét búcsúztattunk, mert ennek a szervezéséből például - közös megegyezéssel - teljességgel kihagytam magam, bár volt néhány sorsdöntő pillanat, amikor majdnem meginogtam, a konferálós színdarab főszerepére nagyon kapacitáltak és besegítésre provokált azt látni, amint a korábbi (elvetett vagy már ellőtt) játékötleteimet tervezik ötlet híján megvalósítani, így végül egyetlen személyreszabott, és mindenkinek meglepetés-játékkal készültem.

Vérfrissítés...

Azért jó, hogy most hétvégén majd 3 hónapos házikó fehérkedés után gen egységet cserélünk, mert a váltások mindig nagy megújulást, lendületet adnak. Ugyanakkor ezzel az utolsó teljes idejű egységem kezdem meg, ami nagyon elszomorít, mert 2 hónapos zombi-üzemmód ide vagy oda, nagyon jól érzem magam a bőrömben, élvezem, hogy itt vagyok és sajnálom, hogy így szalad az idő, úgyhogy szeretném ezt az időszakot és új csapatot még jól élni.

A régi csapattal búcsúztatjuk a hazainduló brazil piccolo Fellipset

Frissítés: tényleg jót tesz a változás nekem.

Haj- és hajcsárcsere

Azért jó, hogy mi, volt fehérek állítottuk össze az új gen egységeket, mert sikerült a számomra legnehezebb emberekkel összepakolni magam, szóval kihívás és tapasztalatra való lehetőségem bőven lesz az utolsó 2-3 hónapomra (is)... : )

Olaszos gen egység búcsúztatás

Epigramma odaátról

Azért jó a december végi kipurcant állapotomban írt epigrammám, mert a januári szárnyalás után most megint a szomorú fele keserít el nap mint nap.

Csak ilyenekre telik az energiámból

Passzív félév? Remélem nem!

Azért jó, hogy február közepén, a német utam után váltottam, mesterségesen visszafogtam magam, próbáltam minden felelősséget letenni és helyette a felszabaduló időmet az emberekre, beszélgetésekre fordítani, mert ez elég jól sikerült, (amúgyis egy nyugodtabb periódusa volt az iskolának) és kb. egy hét után teljes zombi üzemmódba süppedtem - ötletek, megváltási vágy, többiek lelkesítése és úgy egyáltalán gondolatok nélküli időszak (a heti fehér-megbeszéléseinken állandó bombázás helyett kukán ültem 2 órán át...), ami azóta is tart, mivel továbbra sem vagyok benne biztos, hogy jó-e, ha újraaktiválom magam (és utána újra túlvállalom magam, plusz az alkotási vágytól újra előjön a (még) határozottabb, bepörgött énem). Szép lassan feltűnt a váltás a többieknek is, néhányan mondogatják nekem, hogy ez így nem okés, nekem nem szabad csak úgy kiszállnom, mert én is jobban érezném magam az alkotó bőrömben és nekik is szükségük van a motorra, úgyhogy gondolkozom sokat, hogy vajon melyik változatom a szeretet, mert nekem tök mindegy, elvileg azért hagytam fel a másik módommal, hogy csökkentsek sok felgyülemlett dolgot, legyen időm a többiekre és ne akarjak mindig újabb és újabb dolgokat megvalósítani (illetve az "aki nem csinál semmit, az nem tud hibázni" - persze nyilván hazug - elv miatt), illetve logikus módon próbálnék nagyon lightosan aktivizálódni, de mindig megállapítom, hogy ha kicsit is beindítom az agyamat, akkor hirtelen tele leszek tervekkel, alkotási és változtatási vággyal és ebből megint túlpörgés lesz, így most inkább gyorsan satufék.

Figyelem! A blog lehet, hogy lehangolónak tűnik, ez csak a látszat, ugyanis a belső nem alapján csak a "legszükségesebb" blogbejegyzésekre szorítkozom - így a könnyed, vicces, vidám (és emiatt felületes?) történések kimaradnak!!

Az Alma atyja: Steve Jobs

Azért jó Steve Jobs novemberben megjelent életrajzát hallgatni munka közben, mert hihetetlen érdekes: szakmailag (miből lesz a cserebogár), hisz az iPhone (és annak kapcsán Jobs) életét a 2006-os első pletykák óta ("Érintőképernyős telefon?! Tuti bukta, hisz a Nokia már évekkel ezelőtt kísérletezett vele és a kutyát sem érdekelte" - ühümm...) követem, így az utolsó néhány fejezet már ismerős eseményekről szólt, aktuális és jelentős, hisz a halálhírét még itt is mindenki tudta már aznap, de főleg személyileg volt érdekes ebben az időszakomban: nagyon sok tulajdonságában magamra ismertem, ld. ha megszületik benne egy ötlet/terv, akkor abban baromira hisz és meg is valósítja, ha viszont nincs ihlete, akkor képtelen dönteni, képtelen veszíteni, ki tud csinálni bárkit, szinte az őrületig be tud pörögni, mindenáron tökéleteset akar alkotni és a többiektől is elvárja a perfekcionizmust (és emiatt pofára esik), mindene volt az egyszerűség/letisztultság, CEO-ként is beleszólt/határozott elképzelése volt a legapróbb dolgokról (elég fehér-e a dekorációs liliom), hatalmas alkotási vágy és egoizmus tombolt benne (vagy csak állandóan legjobb akart lenni, hogy elismerjék?), fiatalkorában csak úgy dobbantott és karrier helyett Japánban lelkizett és almafarmon almát szedett, nagyon kreatív volt, emiatt nagyon különböző dolgokra indult be (Pixar, design, marketing, hajóépítés, ...), satöbbi*, és mindezek kapcsán nagyon elgondolkoztam, hogy én sok mindent próbálok évek óta (az utóbbi hónapokban meg főleg) tudatosan elnyomni magamban, hogy könnyebb legyen velem együttélni, de lehet, hogy a rend megtörésével tud csak valami új(szerű) születni, makroszkópikusan nézve lehet, hogy így lehet csak nagyot alkotni=adni a világnak?!

*ja és mindeközben sok barátnője is volt - ugye, mekkora a hasonlóság? : )

Éljen a magyar szabadság!

Azért jó március 15-e, mert a névnapom alkalmából minden évben munkaszüneti napot rendelnek el, bár idén sajnos ennek ellenére is csak egy jóbarátomnak és egy meglepetés-ismerősömnek jutottam (időben) eszébe, még Coloska is csak néhány nappal később rakta össze, hogy hát persze, kisöcskös korában minden évben azzal etettem, hogy annyira nagy ember a bátyja, hogy az ő tiszteletére fellobogózzák az egész fővárost, de sebaj, tisztességesen megünnepeltük Gregórióval, egy (hasonlóan, sőt, sokkal inkább:) lökött itteni magyar szeminarista barátommal: először a gyárban, ahol dolgozunk, egy raklaposzlop tetejére állva elszavaltuk a Nemzeti Dalt, majd spontán magyar estet csaptunk: előbb mennyei paprikás csirkét főzött, aztán meg jókedvünkben éjfélig nótáztunk a teraszunkon (Antonios azóta is azt óbégatja, ha meglát, hogy "Tsillagok! Tsillagok!"). Éljen a magyar szabadság!

"Éljeeeeen a paprikás csirke!" Ebbe a legényesbe még egy szögedi magyar pap is beszállt

Smink

Azert jo a marcius 11-i nagy fokolaros Chiara-unnepsegen szinpadra menni, mert az utolso tizedesjegyig meg volt tervezve minden (fenyek, szovegek, studio - ez utóbbinál baromi erdekes volt, hanyan, mit és hogyan dolgoznak egy forgatason a profik, smink(!), "stylist" - nekem pl. undorito hajat csinalt), mert egyetlen dologra nem volt ralatasuk: arra, hogy en mit beszelek magyarul Genfest-meghivas cimszoval - igen magas labda, eltokelt szandekom volt, hogy beleviszek egy karinthys halandzsaszot, ha mar pár száz (!) novellajat meghallgattam munka kozben, de vegul aznap reggel magambaszalltam es ugy dontottem, hogy eleg a rim, hogy szolidan el legyen benne rejtve azért a szemelyisegem.

Vannak fotók is (bár azt nem adja vissza, hogy milyen a lányokkal együtt menni 3 napra a római központba;).

Velence? Akkor Vinsz.

Azert jo Velencebe menni, mert az egyik kedvenc varosom, talan mert az elso nemzetkozi stoppolasom is ide vezetett, ugyhogy amikor most viszontlattam a korforgalmunkat, ahol anno kb. 4-5 orat acsingoztunk (es tehetetlensegunkben, meg a haromnapos egymasrautaltsagunk miatt izzott kozottunk a levego), irtam rogton egy smst a KaVe team masik tagjanak. Elgondolkoztatott, mert talan itt lattam eloszor, hogy evszazados baratsagunk aranykora kozeledik a végéhez, bar az meg 1-1,5 evig eltartott, hogy teljesen nyilvanvalova valjon: kulonbozo utakat valasztunk. Azota is sokszor foglalkoztat, hogy miert alakult igy, mostanaban meg foleg, mert ugy erzem, Ryannal a baratsagom nagyon hasonlo ehhez es konnyen elkepzelhetonek tartom, hogy - bar nem orulnek neki - hasonloan vegzodik, vagyishogy vegzodne, de sajnos-szerencsere(?) annyi idonk nincs mar, hogy hosszutavon bebizonyosodhasson ennek az ellentete.

Papihrgondola Bolondok

A mostani látogatásunkról persze feltöltöttem a képeket.