Angyal vagy tolvaj?

Az előzményt itt olvashatod

Azért jó, hogy ma megláttam öcskös lelakatolt bicóját, mert megsajnáltam szegényt, felkaptam és egy sarokkal arrébb vittem, hogy legyen társasága és hogy az irodámból szemmel tarthassam, el ne csórják. Nem mellesleg 4 hónapon át ingyen és bérmentve használhatta. De ráfaragtam, mert a gazdája végül némán távozott vele, azt se mondta, hogy fapapucs. Aztán ugyebár jobb adni, mint kapni, én meg az öcsémnek csakis jót akarok, szóval adtam neki erre kedvesen egy lehetőséget a bevásárláskor. Az meg már tényleg a figyelmesség netovábbja, hogy régebben feltűnt, hogy a konyhaszekrényében gyűjtögeti az üres mogyoró- és csokikrémes üvegeket és azóta meglepetésként szorgalmasan hordom neki oda a sajátjaimat is, hadd növekedjen a kiállítása és még direkt hagytam benne egy kis kitörölgetnivalót is, hogy megkóstolhassa például a lidlis verziót is.

És a mintaszerű báty viselkedésért mi a hála? Na mi? Semmi köztársasági érdemrend vagy béke Nobel-díj: ellentolvajnagynak titulált!

Helyreigazítás

Azért jó, hogy úriember vagyok (avagy hogy a bejegyzés nem vész el, csak elkallódik), mert ezennel törleszteném egy régi adósságom és nyíltan elismerem, hogy a tavalyelőtti nyári táboros bejegyzésemben nem bontottam ki az igazság minden részletét: bár természetesen nem én robbantottam ki a zuhanyháborút, azonban annyi apró felelősségem tagadhatatlanul van a dologban, hogy az azt megelőző másodpercekben úgy alakult, hogy a mellettem levő kabinban mit sem sejtő komám felé irányítódott a - történetesen jéghidegre állított - zuhanyrózsám.

Kedves olvasóimtól és az érintettől ezúton elnézést kérek : )

Kreatív reklámfilm

Azért jó, hogy Youtube bácsi kedvesen megkérdezte tőlem, hogy nem akarom-e újból megtekinteni ezt a videót, mert erről eszembe jutott, hogy fél éve tervezem már kirakni a blogra: hihetetlen, hogy némi kreativitással és a megfelelő hanghatásokkal micsoda asszociációkat képesek benne létrehozni.
Ja, és ha nagy leszek, én is bele fogom csempészni egy filmembe a  szonár hangját!

"Mi lesz nyáron?"

Azért jó, hogy nem vagyok az a korán ráparázós fajta, mert még így is sikerült az elmúlt hetek folyamán komoly nyomás alá helyeződnöm, napi min. 9-10 órát töltök a tanszéken, miközben a hétvégéim az írásra mennek el, közben a konzulensem meg egyre csak ismételgeti, hogy "man muss am Anfang ein bisschen Gas geben" és próbál rávenni, hogy az egyetemről hazakóvályogva este 7-8-kor még leüljek néhány oldalt megírni (az írás ugyebár továbbra is mellékes szabadidős tevékenység), bár ez utóbbiban egyelőre nem hagyom magam, a sporthoz és némi minimális szociális élethez ragaszkodom, mindenesetre még azt sem mondhatom, hogy toll a fületekbe, mert egyelőre mindezek ellenére még messze nincs kész az algoritmusom béta változata sem, nemhogy nagyobb mennyiségben tesztfelvételeket tudnék készíteni és az eredményeket kiértékelni, közben pedig még már csak 2,5 hónapom van hátra.
Szóval helyzet van, már itt sem vagyok!

Idei projekt

Bár most nincs vizsgaidőszak, helyette a szakdolgozatra kéne extramód minden időmet fordítani: ilyenkor szokott ugyebár az alkotási vágy elönteni és ez idén sem volt másképp. A Véradó Buli kapcsán most többek közt az emailes marketing csínjának-bínjának kitanulására pörögtem rá, hogy profibb megjelenésű leveleket küldjünk ki sokkal elegánsabban (a forma az eredménye, nem a tartalom!), és bár hihetetlen mennyiségű energiát pazaroltam el ennek kapcsán, azzal nyugtattam magam, hogy ezek a tapasztalatok közvetlenül is a szakmai fejlődésem fontos részei. És hogy nektek mindez miért jó? Azért, mert (még sokkal több idő elpocsékolásával és a yahoo pipes regex képességeinek végletekig kihasználásával) megreformáltam a blogjaim emailes értesítéseit is, így mostantól az is elegánsabb lesz.

Tehát ha akkor sem szeretnél lemaradni a bejegyzésekről, amikor nem írok olyan rendszeresen, mint újabban, akkor kattints ide és iratkozz fel rájuk mihamarabb!

Megjegyzés: Pistinek és a többi aktív "igazi" blogolvasóknak viszont azzal fogok kedveskedni, hogy a blogon kicsit hamarabb fognak a bejegyzések megjelenni, mint emailben : )

A tegnapi folytatása

Hetek óta járok egy közösségbe abban a reményben, hogy jó kis barátságokra teszek majd szert, de minden próbálkozásom ellenére még mindig gyakran egyedül érzem magam a forgatagban ismerős-ismeretlenként -  ámde amikor múlt kedden épp kezdtem volna elkámpicsorodni, akkor beugrott Andi előző napi emailje és nagyon feldobott, hogy azért mennyire jó már, hogy otthon vannak ilyen jó barátaim, akik ismernek, akik tudják, mit kell kérdezni, akik számontartanak és akik "külsősként" egy ilyen körösztgyerekes pillanat apró mozaikjait simán össze tudják illeszteni!
Na ezért fogok hazamenni egy fél év múlva.

A nagy találkozás

Azért jó, hogy a szemfüles kémeim mindenütt ott vannak, mert rögtön jelentették, hogy múlt vasárnap történelmi pillanatnak voltak tanúi, ugyanis a két körösztgyerekem - a legnagyobb titokban - először találkozott egymással. A felek rendkívül ügyesen leplezték a meghatottságukat: a külső szemlélő számára egészen úgy tűnhetett, hogy tökéletesen véletlen egybeesés, hogy egy padban ülnek a misén, sőt, mintha a kedves körösztgyerek-szülő olvasóim sem ismerték volna fel a blogomon gyakran sztárolt WillieJonkucsot és a kicsi Nagy Kristófkát, de mindez persze csak a látszat kedvéért történt így, pont ahogyan a Török Szultán szokta Csülököt barátságosan állon vágni*.

*Aki most bambán néz, az sürgősen ugorjon neki a Rejtő Jenő Összesnek!

Nerdy ping-pong

Azért jó a péntek este, mert a küszöbön álló hétvége szele ma különösen meglegyintette a kreativitásunkat az újdonsült kókler szakdogás társammal, akivel mellesleg amúgy is igen jól megértjük egymást, ha hülyeségről van szó, előszeretettel tanít nekem például rém hasznos különleges német szólásokat, kifejezéseket és szavakat.

Nem otthon vagy, kisfiam!

Azért jó, hogy még félév elején összeismerkedtem egy olasszal, mert a hétvégén itt vendégesekedő anyukájától megtanultam, hogy az úgyéltekminthaszállodábanlennétek olasz megfelelője a "fare la mamma". Egy dolgot felejtettem el megkérdezni: vajon Bolognában is alapszolgáltatás a császármorzsa vagy azért még a legpuccosabb helyeken is felárat kell fizetni?!

Szőrmók Jani

Azért jó ez a reklámfilm, mert zseniálisan villantja fel a különböző korokat és divatstílusokat, nagyon ügyesen játszik a zenével, vicces, hogy bár elsőre a háttér állandónak tűnik, valójában az is folyamatosan változik (ld. akasztó és virág), érdekes, hogy némi ciklikusságot lehet felfedezni és persze hihetetlen, hogy mindvégig ugyanazt az ürgét látjuk. Egyedül a lezárást érzem pancsernek: szerintem az sokkal inkább még mindig a 90-es évek, mint a "korunk" embere, illetve hiányzik belőle a sztájlosság és sárm.

Iglu helyett

Azért jó reggel arra ébredni, hogy hull a hó és hózik, mert a kert vérre-, egész pontosan nyakbamenő csata helyszínévé alakult át, csak úgy röpködtek hógolyók, majd a végére a koli ablakai is célponttá váltak - érdekes módon egyedül az első emelet jobbról a negyedik ablakát nem érte találat, így a tulajdonosa megússza az ablakpucolást. Érdekes módon én pont abban a szobában lakom. Érdekes.

Szakdolgozat írás: szabadidős tevékenység?

Azért jó egy kis lépés az emberiségnek, mert nagy lépés ez nekem: sok hét fohászkodás* után sikerült végre megírnom a diplomamunkám első tartalmi mondatait! Aki követte a vívódásom, az most erreföl biztos azt kérdezi, hogy végül melyik nyelv lett a nyertes: jelentem, az angolt választotam! ... Két bekezdés után azonban úgy döntöttem, hogy inkább lefordítom az egészet németre, szóval most megint dilemmázom, de a nehezén ennek ellenére is túl vagyok, a maradék kb. 69 és egy háromnegyed oldal már bakkfitty!

*Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy mérnökéknél a diplomamunka alapvetően egy komplex kutatási feladatból áll, amin viszont már hónapok óta dolgozom full time, és a tudományos dokumentálást csak úgy "mellesleg", esti szórakozásnak képzelik mellé a professzorok.

Hobbiból

Azért jó a konyhai mosogatókefénk, mert a végén található tapadókorong remek iPhone-szerelő célszerszámnak bizonyult.

Kipurcanva

Azért jó félig betegen felriadni az álmodból, mert először felismerni véltem az otthoni szobámat, majd beúszott, hogy hiszen én ma éjszaka visszaértem Aachenbe, ekkor hirtelen már semmi sem hasonlított az otthonira - már csak az maradt percekig rejtély, hogy akkor miért beszél mama az ajtóm előtt és miért nem értek belőle semmit. Végül fény derült erre is: a koli nem teljesen százas takarítónője motyogott magában az ajtóm előtt.

Warm greetings

Mérnökök, mi a "trükk"?
És ti hogy oldanátok meg?

Azért jó, hogy a mestermunkám kapcsán egy méregdrága hőkamerával játszhatok, mert stílusosan egy különleges felvétellel szeretnék boldog Karácsonyt kívánni minden kedves olvasómnak.
Az idei turném január 8-ig tart, szóval az a rossz hírem, hogy addig szokásomhoz híven biztosan nem lesz új bejegyzés, cserébe a jó viszont az, hogy - Erika kivételével - mindenkinek megadathat a lehetőség, hogy itt-ott összefussunk!

Otthon vagyok!

Kinek mikor ugorhatok a nyakába?!

Azért jó, hogy a minap sportolás közben előttem termett egy rég nem látott ismerős és majd kiugrott a bőréből, hogy "mégis"* visszajöttem egy év után Aachenbe, mert - mint azt már számtalanszor leírtam, - ezek az őszinte egymásnak örülések hihetetlenül fel tudnak dobni és számomra ez jelenti azt, hogy otthon vagyok. Az elmúlt egy évben már nagyon vágytam rá, hogy valahol otthon legyek és ez a példa jól illusztrálja, hogy miért élvezem annyira azt, hogy újra Aachenben lakom.
Ami viszont még jobb, hogy ma reggel meg már itthon ébredtem és várom, hogy bőrből kiugró ismerősökbe botolhassak!

*úgy tűnik, hogy nem csak ti kételkedtek, hogy visszajövök-e még : )

Rolling Stones nyomában

Ha tudnátok, hogy másfél hete Münchenben jártam, akkor most biztos részletes beszámolót várnátok vagy legalábbis azt feszegetnétek, hogy minek utaztam 6-8 órát egy irányba, úgyhogy azért jó, hogy nem tudjátok, mert így az egészet kibekkelhetem egy tömör "ismét volt egy király hétvégém" felkiáltással.
De ha már itt tartunk: a legutóbbi hétvégén a koli kömény magjával mentünk el egy környékbeli nyaralóba telelni és az este a kezdeti vonakodás után egy fergeteges énhelyemezésbe és improestbe csapott át, a legjobb szövegeket napokig idéztük, úgyhogy most már - persze zénöcsém mellett - egy teljes lelkes csapatra számíthatok abban, hogy január-február környékén egy "igazi" impropartyt rendezzünk!

Eterna superlong

Beugratós kérdés: ez melyik méret?

Azért jó a sima, 64 cm-es ujjhosszú ing, mert lazán feltűrve senkinek sem tűnik fel, hogy amúgyis legfeljebb csak rövidujjúként tudnám hordani.
Azért jó az extralong, 69 cm-es ing, mert szegény megfáradt szüléknek ideig-óráig csalfa reményt ad, hogy talán ezúttal sikerült kedvenc fiacskájuknak megfelelő méretet találni Karácsonyra.
... és dobpergés...
Azért jó a superlong, 72 cm-es, ráadásul slim fit ing, mert sok-sok év kitartó keresésének eredményeképp szereztem tudomást a létezéséről és (egy centi híján) olyan, mintha rámöntöttek volna, úgyhogy nem sokáig cécóztam, hanem - ezt kapd ki fatér - kapásból felvásároltam szó szerint a teljes készletet, így most 10 új ing anyagilag leégett, de boldog tulajdonosa vagyok!
A karácsonyi turnémon megcsodálható egy-kettő!

Semi-egyetemi lét

Szabadság

Most, hogy kezditek azt hinni, hogy egész nap jobbnál jobb programokkal múlatom az időt, azért jó lesz hozzátennem, hogy ez nagy bánatomra korántsincs így: minden nap 7:15-kor kelek és este 6-ig, fél 7-ig a tanszéken vagyok és csak utána indul a freedom: már amennyire a bevásárlás, mosás, takarítás, hűtőszekrény pucolás és elegendő alvás mellett erre marad időm.
Egyelőre még tartom a frontot, esténként csak beficcen egy kis sport, szosöl ivent, sürgős email vagy apró-cseprő ügyek intézése, de így lassan másfél év full-timeozás után egyre inkább érzékelem, hogy az a fránya szabadságfaló munkáslét kitartóan és egyre sikeresebben flexszel a hawaii tengerpartra néző kalyibám gondosan lelakatolt és triplán elbarikádozott ajtaján.  
Konklúzió: sürgősen ismét szobát kéne cserélnem!

Az új highlight

A nyári kép csak illusztráció
(de a szimpatikusság stimmel:)

Na meg azért is jó tekézni menni, mert összeismerkedtem egy jófej német lánnyal, akin keresztül eljutottam egy olyan keresztény közösségbe, ami tele van nagyon szimpatikus (és feltűnően csinos) fiatallal. Eddig még csak kétszer voltam, de
1) érdekes módon az én asztalomnál csak lányok ültek
2) mérnökváros-Aachen lévén kevésbé meglepő módon az összes többinél meg fiúk
Aztán amikor a párkapcsolati előadás nyitókérdése az volt, hogy ki szingli és a levegőbe repültek körülöttem* a kezek, akkor már végképp nem tudtam lelki szemeim elől kitörölni Andit, amint nevetve állapítja meg, hogy helyben vagyunk, hozom a régi önmagam. Pedig én tényleg ártatlan vagyok!

*A kedélyek megnyugtatása végett: természetesen az enyém is repdesett, de őszintén, ezen ki lepődik még meg?

Elment a kugli

Azért jobb - legalábbis második ránézésre - a teke, mint a bowling, mert igaz, hogy itt még CsőMatyinak is meg kéne erőltetnie magát, hogy strike-ot gurítson, de cserébe sok esetben nem is az a lényeg, hogy durrbele, ész nélkül ledönts minél többet, hanem van egy halom különböző játékmód más-más feladattal és ettől sokkal változatosabb és társaságibb az egész.

Aki nem hiszi, ugorjon ki egy körre!

Teszek-veszek

Azért jó azzal indítani, hogy megjavítom a konyhánk egy éve nem működő hifijének távirányítóját, mert rögtön kikiáltottak a hónap dolgozójának, én meg kifejezetten élveztem, hogy a B.Sc-s szakdogám után néhány évvel ismét beosonhatok egy laborba és oszcilloszkópot és forrasztópákát bizgurálhatok. Ha hozzávesszük, hogy emellett (szigorúan etikusan:) meghekkeltem a koli hálózatát, életre keltettem egy, a kiköltözésem óta agyhalott routert és megoldottam a koli hálózat felelőseinek néhány problémáját kivívva a néma tiszteletüket, apró darabokra szereltem a biciklimet és most mégis gurul, valamint még behatóbban megbütyköltem a jailbreakelt iphoneomat, akkor lassan kezdem elhinni, hogy tényleg nem csak papíron vagyok mérnök úr...

Emberek, ó-ó-ó-ó

Mire jó egy magyar zászló!

Azért jó visszaköltözni a régi kolimba, mert van közönség, aki értékeli, ahogy este az egész napos munka után keresztbeálló szemekkel bambulok magam elé és minden kezem ügyébe eső kaját betolok, ismét sütiket találok a polcomon, ősszel almaszüretet tartottunk, nemrég talján vacsorát csaptunk, máskor lángoló rummal agyonöntözött forraltbort kortyolgatunk filmnézés közben vagy épp bekopogunk egymáshoz, hogy megyünk-e együtt sportolni.

Free shipping

Rutin: múltkor egy könyvespolcot
sétáltattunk haza

Azért jó ingyér' beszerezni és öcsi kíséretében rutinosan hátakkorénmosthazaballagni a város túlsó végéről egy hatalmas íróasztallal, mert végre van rengeteg helyem és görnyednem sem kell - az egyetlen bibi, hogy az eddigi székem túl alacsony volt hozzá, így néhány nappal később "többe kerül a húsleves, mint a kabát gombja!" felkiáltással pofátlanul lealkudtam és házhoz hozattam egy pöpec, bőr irodai széket.

"Oooh, happy day!"

Azért jó, hogy részt vettünk a nyitott templomok éjszakáján, mert egyszerre négyféle stílusú kórust hallgathattunk, sőt a végén mi magunk is gospelt énekelve és táncikálva zárhattuk az estét.

Idegen tollakból. Írta: még mindig Máája, mert a többi Héjjbrada tojt nagy ívben a felkérésre. True story.

"Álomarcok az álomkoliban"

Azért jó, hogy október 23. idén csütörtökre esett, mert a kedvenc idősebb Héjj bradák és a kedvenc sógornőm felnyergelték a kedvenc fehér paripákat, hogy meglátogassanak minket Aachenben az álomkolinkban.

Idegen tollakból. Írta: a sógornők menye, akarom mondani a sógornők sógorának sógornője

Pozitív üzenet Mamának: a szexi hősök lefülelik a csúnya gonoszt

Azért jó, hogy nem vezették be az internetadót, mert így mindenkinek nyugodt szívvel tudom ajánlani, hogy megnézze Lindsey Stirling legújabb videóját, ami szerintem nagyon hangulatos lett. Ügyes, hogy ennyi mindent ki tud hozni a hegedű és tánc párosításából és egyben hihetetlen, hogy egy youtube klip kedvéért ilyen komoly forgatást rendeztek. Jó business lehet ez!

Progresszív látogató

Azért jó, hogy a drágalátos cserkészőrsöm 5 éve fogadkozott először, hogy ők majd mindenképp meglátogatják hőn szeretett és tisztelt őrsvezetőjüket Karlsruhéban, mert miután ez az évek folyamán Loppianora, később Aachenre, Nürnbergre vagy épp Mannheimra módosult, Aachenbe visszatérésem után nem sokkal Tomi őrs valóban úgy döntött, hogy neki bizony nem csak a szája fog járni, hanem a holland erasmusos félévét kihasználva meglátogat egy király hétvégére!

Praktikumsbericht

Egy villamosmérnök százat ráz

Azért jó félévente beszámolókat írni a Mummert Alapítványnak, mert aki úgy érzi, hogy nem forgatta elég rendszeresen a harapófogóját és nem kérdezett ki a mannheimi szakmai gyakorlatomról, kíváncsi a visszatekintésemre vagy aki csak szimplán szeretné tesztelni a német tudását/tudásom, az jelentkezhet nálam és szívesen elküldöm esti olvasmánynak.
Frissen a nyomdából!

Szamár a ködből

"Az ajtó arra való, hogy becsukjuk" - mondta a családi hagyomány szerint nagyapám gyakorta kimérten, ám a jelek alapján úgy tűnik, hogy ez a hozzáállás a második nemzedéknek sem akaródzik beépülni a világképébe. Most azzal a lendülettel, amivel egyik éjjel próbáltam kómásan a bezárt tűzálló üvegajtón keresztülmenni, folytatom az Azértjót.