Eközben letettem a lantot

Ma este meg elmentünk a két kedvenc
kollégámmal Gulasch-ozni

Azért jó, hogy azt hittem, hogy a mostani munkahelyemen minimálisat láthatnak csak az "igazi" Kristófból (egész nap gép előtt ülünk és programozunk), mert annál jobban meglepődtem, amikor múlt héten a céges Karácsonyon kaptam egy nagyon pontos jellemzést az egyik kedvenc kollégámtól, ami egyrészt jólesett mint feedback ("I take it as a compliment" jeligére:), másrészt ismét ledöbbentett, hogy bár "csak" dolgozni járok oda és néha kifejezetten szürkének érzem magam, mégis mennyi mindent látott meg belőlem az elmúlt két hónap alatt, illetve hogy ez mennyire egybecseng azzal, amit tőletek/loppián genektől/bútorgyáras főnökömtől vagy épp az aacheni lakótársaktól hallottam az elmúlt években, pedig elvileg mindenki teljesen más helyzetben és szituációkban lát. És hogy ne csak a levegőbe beszéljek: nem telt el még másfél hónap sem, amikor egymás között azon kezdtek el morfondírozni, hogy vajon miért akarok mindent a végletekig optimalizálni, tökéletesíteni...

Kinek a pap...

Skót St. Andrew's day

Azért jó, hogy átköltöztem Nürnbergbe, mert szenzációs papunk van: Pál Feri (vagy Lanzi?) humora összegyúrva Horváth Árpi egyszerűen és közérthetően átadott komoly gondolataival, megspékelve némi teológiai lázítással (Gérard-style), de csak annyit és csak azért, hogy azt kapásból tényleg tökéletesen fel is oldja (ez már nem Gerard-style), és mindehhez Matyi atya-szerűen fel-alá sétálva (színészi mikrofonnal az arcán). "A mise egyetlen lényege az eucharisztia" olvasóim most ugorjanak a következő bekezdésre... Megalkottam ugyanis a tökéletes mise receptjét: vegyük ezt a papot (néha megbolondíthatjuk a fentebb említett további kedvencekkel), kevergessük Budapest szívében, amíg meg nem tanul magyarul, helyezzük a környékünkre átköltöztetett grandiózus loppián templomba (Erikástul:), kanalazzuk le a Szt. Imre, jezsu és félnyolcas krémjét és csordultig töltsük meg vele a rendelkezésre álló teret, passzírozzuk bele a csinos hangú félnyolcas zenekart, a teljes mindenség áldoztatását Aldi hatékonysággal végezzük és utána a vidám traccsolás után irány a Loyola!
Mindenesetre ennek (is) köszönhető, hogy az elmúlt időszakban többször voltam hétköznap misén, adventi zenélésen, rorátén.

Verőfényes ősz két arca

Verőfényes ősz két arca

Azért jó, hogy szerdán elugrom Düsseldorfba az ösztöndíjas Karácsonyra, mert a 4 órás vonatúton talán lesz időm még néhány blogbejegyzést írni, mielőtt beköszönt a hivatalos 2,5 hetes ünnepi hírzárlat. Addig is nézegessétek a szeptember végi művemet, amit már hónapok óta meg akarok osztani és amit már talán senki sem tartott számon. Az ősz legkreatívabb esküvőjére kellett ajándékba különböző mottókhoz képeket készítenünk és ez volt az én nevezésem a "verőfényes ősz" kategóriában.

Időhiány

Az egyik ösztöndíjas társam (szlovák)

Azért nem volt időm az elmúlt héten a blogra, mert múlt hétvégén vendégeim voltak (keresztbe kasul bejártuk a várost és az adventi vásárt), hétfőn a munkából egyenesen egy zenés adventi koncertre mentem és azt követően maradtam misén is, kedden vettem egy irodai széket, hogy ergonomikusabban (és így kevésbé hátfájósan) üljek itthon és elmentem egy másik impro előadásra (óriási alakítások voltak és ők szerencsére korombéliek voltak), szerdán nürnbergi új szokásomhoz híven átúsztam majdnem a fél Balatont (sőt, Linda múltkori elismerésének hatására néhány hossz pillangó is beficcent, míg bele nem fulladtam), plusz aznap este sütöttem köszönöm-sütit a film-főszereplő kollégámnak, mert erre ezidáig nem volt érkezésem (nagyon bevágódtam náluk), tegnapelőtt reggel rorátéra mentem és este volt a céges karácsonyi vacsoránk, tegnap pedig a másik majdnem-fél Balaton átúszása után a véradó buli honlapját készítettem elő, mert ma akarjuk indítani a hirdetést, szóval zajlik az élet, jó?!

Nyitogatnivaló

Azért jó, hogy a munkahelyemen kaptam egy adventi naptárat, mert így háromszorosan jól kezdődik a hétfő egy fárasztó hétvége után!

Avicii: Héjjbradör

Azért jó, hogy Avicii régi gyerekkori játszópajtásunk, mert amikor meghallotta, hogy öcsivel egész nyaraláson a Wake Me Up-ot bömböltettük a család ..khm.. legnagyobb örömére, akkor úgy döntött, hogy hálából ír csak nekünk, Héjjbradöröknek egy saját indulót és ezzel világszerte növeli a hírnevünket. Egész jól sikerült (mármint a szám).

Az orvosra rászoruló ember tragédiája

Első szín, csütörtök este fél 6, szakrendelő
- Jó napot kívánok, XY doktornőhöz jöttem, mostanra van időpontom.
- Rendben, kérem a (német) TAJ kártyáját.
- Itt az E-111-em. (felzúgnak a légvédelmi szirénák, SWAT-os kommandósok ugrálnak be az ablakokon, a váróterem vendégei sikoltozva buknak le az asztal alá.)
- Hilfe, tititi-tá-tá-tá-tititi, egy földönkívüli!!!! (végül ismét magához tér) Magyarország EU-tag?
... (röpke fél óra múlva) ...

Kell a motiváció

Azért jó a hétvégén a kollégámmal villámtempóban forgatni egy rövidfilmet a "Táncolj az esküvőmön!" pályázatra, mert dolgoztam rajta egy csomót, válaszul ugyanakkor csak néhány kedves "ez nagyon baró lett"-et kapok a famíliától (és egy harmadik helyezést a becélzott főnyeremény helyett:), de semmi konkrétumot, úgyhogy ezen most változtatni fogunk: mindenki, aki itt, a blogon megjegyzésben kiemel a videóból valamit, ami tetszett neki és amit más még nem említett meg előtte, azt egy Sport Szelettel jutalmazom! Aki pedig elsőként eltalálja, hogy szerintem melyik vágás a film fénypontja, az kap mellé egy meleg kakajót is és az egészséges életmód jegyében mehet egy kört a svájci onklikám féle ultranagy és ultrakirály biciklivel.  
Az akció természetesen a toszkán művészeti nagymesterekre és körösztgyerekekre is vonatkozik! ; )

5..4..3..2..1..los!

Azért jó, hogy ma eljutottam egy impro színházba (mit nekem 24 óra múlva lejáró pályázat leadási határidő), mert múlt héten egy másik előadásról már lecsúsztam (nem engedtek be, mert minden hely elkelt), és sajnos hiába jelentkeztem  nagy bátran egy fiataloknak szóló jövő hétvégi impro workshop-ra, az meg sajnos a gyér érdeklődés miatt elmarad... És bár annyira nem voltak ügyesek, mint a karlsruhei kedvenceim, de ismét nagyon lelkes vagyok, tisztelt rokon-Dreamteam, Karácsony körül feltétlenül tolnunk kell egy szessönt!!! Ugye benne vagytok?! Természetesen Palika, a szépség, Csibuk és Bryan Domónsz is a nélkülözhetetlen rokon kategóriába tartozik!!

Minden szempontból gazdagít

Azért jó, hogy az elmúlt hetekben kellett leadnom a szokásos féléves ösztöndíjas beszámolómat, mert gondoltam, feldobom egy kicsit azon főfejesek kedvét, akik netán valamilyen véletlen folyamán eljutottak az ötödik oldal végéig: összeszámoltam, az elmúlt félévemben 3675 km-t stoppoltam, de ha a Loppiano óta eltelt bő egy évet nézem, akkor ráadásul ennek pontosan a dupláját, azaz kb. 7400 km-t tettem meg idegen sofőrökkel. Még MÁV árakkal számolva (Bp-Siófok, 24 Ft/km) is kb. 175 ezer (!) forintot spóroltam meg vele, helyi ICE árakkal meg ennek min. a háromszorosát.
Most mondja azt valaki, hogy a stoppolásnak manapság nincsen létjogosultsága...

Sellő

Azért jó a hétvégén végre rövidre ön-megfodrászkodni*, mert így semmi sem tartott vissza, hogy úszni mehessek - arra viszont egyáltalán nem számítottam, hogy egyszer csak érkezik egy lány és szivaccsal a lába között, csak karból megelőz minden második körben, miközben én is gyorsban nyomom...

*nem értem a spell-checkert, hogy ilyen alap szavakat miért ítél hibásnak. Én a helyében nem beszélnék, ha "ön-megfohászkodni"-t, "ön-megszobrászkodni"-t és "ön-megjogászkodni"-t ajánlanék helyette... Vagy akkor nevezzék veréb-checkernek!

Finn esten jártam

Azért a jó öreg finnek is fázhatnak, ha a csekély 5,4 milliós lakosságra több, mint 3 millió (!) szauna jut. Meg felsorolták néhány együttesüket hozzátéve, hogy "valószínűleg nem ismerjük őket"... Tja, nem tudhatták, hogy nekem Bélin' az unokatesóm! ; )

Highlight of the day

Azért jó a munkahelyi ebédszünet, mert hetek óta tök összevissza élek, alig alszom, rengeteget vagyok úton, a sok eksön miatt tök rendszertelenül eszem (sokszor semmit, néha pedig töménytelen mennyiséget), most még a lakás-ügy is stresszel, ez viszont egy fix pont: minden nap délben kilibegünk az irodából, kétféle finom meleg főétel közül választhatok és hozzá hatalmas adag salátát pakolok. Ha ez nem lenne, azt hiszem már kidőltem volna, mert nem bírtam volna gyomorral.

Nürnberg és az elmaradhatatlan biciklis videó

Azért jó, hogy Tomi is az olvasóim között van, mert megfogadtam a tanácsát és kaptok egy kis nürnbergi hangulatjelentést, hogy utána, a következő időszakban szép lassan frissíthessem ez alatt(!) az elmaradt bejegyzéseket. Még egy kis videót is készítettem, úgyhogy igazán nem lehet egy szavatok sem : ).
Szóval: gyönyörű a város, pláne ilyen szép őszi időben, mint amilyen a hétvégén volt, nagyon tetszik a munka, az első két hétben például belekóstoltam 3-4 új nyelvbe, és mivel új a részleg, ezért nem kaptafás feladataim vannak, hanem szabadon vagyok hagyva és a lényeg, hogy megoldjam, ami nekem eléggé stílusom. Ugyanakkor rettenetesen sok nekem ez a napi 9 óra irodában ülés és délutánonként rendszeresen hatalmába kerít egy olyan érzés, hogy ennek a napnak soha nem lesz vége...
Ja, és tegnap útjára bocsátottam egy ajánlott levelet a főbérlő asszonynak, úgyhogy ha megint eltűnnék, akkor az azt is jelentheti, hogy folytatom az ügyvédi tanulmányaimat.

És akkor Karlsruhe, Aachen, Regensburg után következzék: a melankolikus Nürnberg!

Aachen, így már rögtön szeretlek!

Nulladik kör

Azért jó ez a hétvége, mert egyszerűen minden passzolt: szokásos munkából startolás, éjjel 11-kor megérkeztem Aachenbe, gyors üdvözlő kör után kb. 1-re használható állapotba varázsoltam másnapra az egyik cangámat, szombaton 8 órán át core skills of success tréningeztünk az ösztöndíjasokkal, ezt követte az elmaradhatatlan fagyizás, este 10-ig felbuzdulva az eddigi sikereimen a másik biciklimnek is nekiugrottam, majd áttértem jövetelem fő céljára, a koli bulira (reggel hatig), másnap délelőtt eltántorogtam a misére, közben a többiek leszüretelték az almafákat, sütöttünk kb. 15 almatortát, majd megpróbáltuk néhány óra alatt húszan - legalább egy töredékét - betolni, levezetésképp pedig egy éjszakai ICE-zésen vettem részt és közben olasz filmet néztem.

Szerelem

Az aacheni agyváltóm agya!

Vannak, akik minden városban tartanak egy szeretőt. Rám minden városban egy szerelésre éhes bicikli vár, amit azért jó, hogy sikerült működőképes állapotba hoznom, mert így továbbra sincs lövésem róla, hogy milyen buszok járnak a (volt) kolim környékén.

Work hard, play hard

Azért jó, hogy halál túlhajszolom magam, mert utána úgyis téli álmot fogok aludni Nürnbergben, majd pihenek akkor. Akkor majd úgyis csak álmodozni fogok tudni olyan pörgésről, mint amiben az elmúlt 2 hónapban volt (és még mindig van) részem.

24 óra Magyarországon

Azért jó egy hónap alatt a harmadik magyarországi esküvőn részt venni, miközben elvileg Németországban tanulok/dolgozom, mert legalább részben tudom pótolni az augusztusi vizsgaidőszak miatt elmulasztott legalább ugyanennyi esküvőt.

Októberi fürdés

Azért jó munkából egyenesen a tökéletes stopp helyre tekerni, leszáguldani Münchenbe, majd egész éjszakás kókadozás után délelőtt kikászálódni Kelenföldön a vonatból, mert kedvenc ídösanyám várt rám, majd a hihetetlen szép őszi októberben némi nanehogymá'-fürdést követően letélísítettük Déviddel a medansziét.

A kép 5 évvel ezelőtti felvétel. Ne lepődjetek meg, hogy Daddy pizsamástul fürdik: mi nagyban játszottunk, ő meg álmosan megjelent és úgy ahogy volt, papucsostul a habok közé vetette magát. Bár ez valószínűleg genetikusan öröklődik, a tavaly augusztusi Karácsonyon ugyanis szintén többen ruhástul fürödtek a rokonságból. Az esetek közös jellemzője, hogy az önkéntesek hangos "fiúk, ne szór" felkiáltással ugranak - és hogy mi mindig segítőkészen próbáljuk őket visszatartani.

Kifulladásig

Azért jó, hogy két nappal a kezdésem után négy napos hosszú hétvége jött, mert korán reggel hazatéptem a menetrendszerinti stoppommal begyűjtve útközben egy luxemburgi meghívást, segítve néhány bajbajutott vendégmunkás honfitársamon és pár száz kilométeren át nevetgélve három korombeli lánytesóval, mert szereltem egy adagot a biciklimen, lecsekkoltam Kristófka köröszténnyé válását, majd pedig Andrásék nagyon egyedi, kajakos-tiszai esküvőjét és a hajnalig tartó óriási bulit követően kedvenc unokatesóm nyakába ugrottam a nagy hír hallatán.

Knorr-Bremse, tárulj!

Azert jo, hogy - most mar bevallhatom - kicsit lesajnaloan megmosolyogtam anno Davidot, mondvan, hogy mit orul annyira egy beleptetokartyanak, mert most egy csapasra megertettem, hogy milyen felemelo erzes, amikor latszolag unottan lecsippantva minden zart ajto megnyílik elotted.

Megkezdtem a gyakorlatomat.

A 3 hét Hawaii előre bekalkulált ára

Azért jó egy programdús 3 hetes otthonlét után Andris hetedhétországra szóló, hangulatos lagzijából menni hajnali négykor a repülőhöz (és Lucához, akivel véletlenül ugyanarra a gépre foglaltunk jegyet), mert ilyenkor másra sem vágyik az ember, mint 3 nap alatt rekordtempóban felkészülni élete talán utolsó (?) vizsgájára, befejezni a féléves laborját, párhuzamosan lakást keresni Nürnbergben, ahova 4 nap múlva tervez költözni, albérlőt szerválni az álomkolijába és szerződést kötni, még egyszer utoljára találkozni az összes aacheni barátjával, meghívni az új ösztöndíjasokat, összecuccolni, majd a menő bérautójával átköltözni 500 km-rel arrébb.

Habzsoltam az életet

Azért jó otthon lenni, mert a Szabó Ervin könyvtárban művelődtem krémes-tanból Peti barétommal, a két szingli bradámmal alaposan megvizsgáltuk a Leves fiatal törzsközönségét, az őrsömmel összehasonlító elemzésnek vetettünk alá néhány cukrászdát, az akkor-még-nem komaasszonyommal villám főzőshowt tartottunk, LZZ szülinapom alkalmából meghívott egy görög továbbképzésre (gyros szaknyelv), Csőnacival és Wall-E-val interaktív retro kiállításon vettünk részt a Vásárcsarnok kifőzde részlegén, fater jóvoltából teszteltem a Loyola kávézó forró csoki kínálatát, a lány genlakást kiettem a vagyonából a defektes biciklimre hivatkozva, egyik szülinap-társamat meglátogattam záráskor új munkahelyén, a Lipóti Pékségben, míg a szintén szülinap-társ körösztlányommal pedig megmentettük szegény nagynénémet a baconbe csavart aszalt szilva kísértésétől.

5 év hűséges szolgálat után egy szavam sem lehet

Azért jó, ha a kedvenc telefonom úgy próbálja meg az ötéves szülinapján magára vonni a figyelmem, hogy egy egyébként "átlagos" magyarországi turnés napomon (lezsírozott találkozóim: 10 óra, 12 óra, 14 óra, 17 óra, 19 óra, true story:) félúton a városba menet meghalja magát egy napra, mert valóban nagyon uncsi lett volna, ha minden terv szerint összejön, és így legalább volt bőven időm azokra, akikkel mégis sikerült találkoznom.

Boldog szülinapot, Kurzschlussstrom úr!

K meets K

Azért jó, hogy pár hete otthon vagyok, mert ilyenkor a saját szabályaim szerint legálisan hanyagolhatom a blogomat, de most megtöröm a csendet, mert ez olyan aranyos (és úúúgy hízik tőle a májam:), hogy muszáj látnotok: Nagy Kristóf(ka) számol be a legutóbbi találkozásáról nagy Kristóffal, azaz szerénységemmel : )

Utcára nyílik a kocsmaajtó

Azért jó AnDiék zseniálisan professzionális nászajándéka és Mama Bamixitje mellett Bangben bedobigálni jó néhány sörikét, mert laposra vertem az egész bagázst.

Ne tévesszen meg senkit, hogy a képen nem látható már az én paklim, ugyanis itt kivételesen önként feláldoztam magam, csak hogy a fotót elkészíthessem : )

Visszakettespadlógáz

Azért jó, hogy Márja és kedves pecás férje nyertek az audis fotópályázaton, mert nagyon jókat rodeóztunk a szlovén szerpentineken.

Hurrá, nyaralunk!

Azért jó a vizsgaidőszakból kivenni három hét szabadságot és hazatépni, mert az első héten elmentünk kedvenc sálaadommal nyaralni, útközben spontán beugrottunk Gyenesre és csupán nagyanyám iránti feltétlen szeretetből percek alatt betoltuk az összes császármorzsát, amit találtunk, ídösanyám nagyokat főzött és minden vagányságban lelkesen bennevolt, a főni király hegyi szállást talált, ahol még a devizaválság mibenlétét is el tudta magyarázni, hugival éjszaka a furdomester tornyába felpapihrkutjázva kitárgyaltuk a kitárgyalnivalókat, öcskössel pedig szanaszéjjel vertük labdázásban a bratyót meg feleségét, akik közül az egyik tuk-tuk hajót hozott a másik meg fincsi sütiket.

Stoppolási statisztikák

Profession meets hobby

Azért jó útban a gyakornoki felvételimre fejembe venni, hogy 150 km alatt el sem indulok a kiváló aacheni kilövési állomásomról, mert ez egy kis felmérésre adott lehetőséget: két óra alatt 26 autós állt meg a hagyományos stoppolási módszerrel (ujj ki), akik gyakorlatilag a teljes társadalmat lefedték: fiatal suhancok, kismama gyerekkel, furgonos, öltönyös bőrüléses luxusautóval, majd kiesik a kocsiból akkora mosolyú lány, idős nyugdíjas pár, stb.

Azért tud élni a kölök!

Azért jó, hogy még nem döntöttem el, hogy a következő napokban/hetekben pótlom-e a két hónapos lemaradásom vagy in medias res folytatom Nürnbergből, mert addig is megemlékezek arról, hogy zénöcsém a nyári gyakorlata (és a nyaralás előtti utolsó vizsgám) után beállított hozzám a koliba, elvégre a Regensburg-Budapest távon legalább annyira útbaesik Aachen, mint nekem Lisszabon tavaly Loppianoból hazafelémenet, kapásból jól megizzasztottam az edzésen, elbűvölte az összes nő nemű kolitársamat, megnéztünk két nagyon állat filmet, szombat este épp ismét egy hatalmas kolibuli volt, ahol már ő izzította be a partyt 5 lány körében (a német lakótársaim nagy irigykedése közepette - nem mintha nekik nem szabadott volna beállniuk;), majd elegánsan vette a kalap...satykóját, mert este már Münchenben volt jelenése. Sztájlos, no!

Újabb csúcsokat hódítottunk meg

Azért jó, hogy meglátogatott Papihrkutja Paul barétom, mert délután először segített flexelni, bár sajnos egy technikai nehézség miatt most sem sikerült befejeznem a kis búcsúajándékomat (ő Sapásan gyakorlottan mozog a műhelyi eszközök világában), ill. mert az esti buli után hirtelen fény derült rá, hogy csupa meg- és bemászásra váró egyetemi épülettel vagyok körülvéve.

"Túlcsorduló szeretettankok"

Azért jó a blatyólesszel tölteni a hétvégét, mert elhalmozott pl elismerő szavak tömkelegével. Cserébe a bőven elégnél is több ölelgetést és érintést kapott :)

Idegen tollakból. Írta: a szeretgetéshiányos öcsém

"No risc no fun"

Azért jó izgulni, de végül belevetni magunkat, mert nagyon jó móka volt jó nagyot ugrani!

Idegen tollakból. Írta: a jég(és hullám)törő

Megjegyzés: figyeljétek a zenét ; )

"Még szebb, együtt még szebb... "

Mi ilyennek éltük meg : )

Azért jó gyönyörű gáthoz felmászni, mert megtapasztal(hat)ja az ember, hogy ami egyedül nem, vagy nagyon nehezen megy, együtt már könnyebb. És ráadásul sokkal jobb móka!

Idegen tollakból. Írta: a komény támaszom

"Mi az igazság?"

Azért jó kreatívnak lenni, mert mi mégse tartjuk annak magunkat, és most se jut eszembe semmi jó ötlet.

Idegen tollakból (de akár sajátból is lehetne). Írta: Dávid*

*nem jutott eszembe semmi jó ötlet : )

Tejben-crunchyban fogok fürdeni!

Azért jó hétvégére leugrani Szöcsinguszhoz, mert ennyire crunchysan fogadta a Mercedes E-Klasseval stoppolásban megfáradt bátyját.
Kiegészítés: természetesen belül a puding is crunchy (chocolate chips cookies, nyammi). És a képen nem igazán olvasható, de külön plottolt/maratott nekem egy "legkedvencebb regensburgi vendégem" feliratot. Kicsit ott van a bradér, azért érzitek...

End of a THNGVB day

Azért jó a sportkomplexum közvetlen szomszédságában lakni, mert egy áttanult nap után esténként 5 perccel kezdés előtt spontán úgy dönthetek, hogy leugrom a nagyon népszerű, agykikapcsoló, durván átmozgató zenés erőnléti edzésre*. És azért jó különböző napokon és időpontokban így dönteni (minden nap van több turnus is), mert az elmúlt hetekben akármikor mentem, mindig volt a kb. 100 résztvevő között ismerősöm, ami jelzi, hogy sikerült "megérkeznem", ma meg ráadásul egy extrán balul sikerült nap után tök leverten estem be és remekül kizökkentett, amikor egyszer csak egy magyar számot nyomtak be.

*Bággó, ezt a mondatot hogy kell helyesen központozni?

Freiburg: Jöttem, láttam

Azért jó hely Freiburg, mert nagyon nagyon szép a belvárosa, jó lehet itt ...egyetemistának lenni, plusz ha hazafele az ICE - ha épp nem 300-zal dönget - a 4 órás úton még pontosan ugyanennyi késést begyűjt egy állítólagos ítéletidő miatt, akkor van rá esélyed, hogy Karlsruhéban dekkolás közben hazardírozz és a pályaudvar környékén bóklászva kicsit nosztalgiázz, majd a hihetetlen szerencsédnek köszönhetően még szépen átszállj a Freiburgból eredetileg egy órával korábban kigördülő, "á, kit érdekel a holnaputáni vizsga, inkább megnézem még a belvárost és megyek az eggyel későbbivel" meggondolással futni hagyott vonatra - hogy aztán még így is éjfél legyen, mire az aacheni ágyadba bezúgjál.

Az igazán burkolt reklám

Azért jó húzás így reklámozni az új google maps-et, mert nektek is feltűnt, hogy titokban valójában sokkal inkább a Google szemüveges látásmódról szól???! Érdekes látni, hogy így szoktatják már előre a leendő vásárlókat, ill. ültetik el az igényt!

Dinnye

Azert jo, hogy nem tudjatok, milyen fincsi, jeghideg dinnyet majszolok tanulas kozben, mert kulonben rettenetesen irigykednetek.
Es azert jo, hogy nem tudjatok, mennyire brutalisan kapar utana a torkom, mert kulonben megsem irigykednetek.

Legó

Azért jó nagyot röhögnék, ha a négyes metrót is "kiadnák" ugyanígy (németül tudók előnyben)...

Ramadan Kareem

Azért jó, hogy többek között a két palesztin lakótársam egy böjt-törő estet szervezett az érdeklődőknek a városban (most van a ramadán hónapja), mert először egy előadást tartottak a ramadánról meg az iszlámról, aztán naplemente után volt egy hatalmas közös vacsi, ahol egy nagyot dumáltam egy jófej jordán sráccal, aki később - a gyors imájuk után, amit szintén végignézhettünk anélkül, hogy bármelyik félnek kínos lett volna - elmagyarázta, hogy mi miért történt, meg találkoztam a régi pakisztán lakótársammal is az előző kolimból, szóval érdekes este volt, megérte az egész napos tanulás utánra betervezett levezető sport helyett spontán változtatni a programomon..

Első vizsga: check

Azért jó, hogy tegnap este még nem állt túl fényesen a haza, mert szakértőként gyors reformokat hajtottam végre: fellendítettem az oktatáspolitikát, bevezettem a hipernagy telekomadót, a mérnökök nyugdíjazási korhatárát néhány órával kitoltam, utána hatékonyan rendbe tettem az egészségügyet (ez utóbbi még hagy maga után némi kívánnivalót), visszanyestem az étkezési kiadásokat, luxusadót vetettem ki mindennemű szórakozásra és így sikerült kihozni az országot a gödörből. Bár néhány tehetősebb lakost ez sem akadályozott meg abban, hogy szokásainak hódoljon és reggel újságot olvasson, de szerencsére volt elég tartalékuk, hogy ne jussanak csődbe.

Ugyanaz az alkotási vágy máshogyan

Nem azért jó ez a videó, mintha annyira magával ragadó lenne, mivel ez a nagy kedvencem sokkal inkább az, hanem mert egészen egyszerűen a felvetése ("Make a move, because you have less time than ever") megint megmozgatott: most vagyok fiatal, nem szabad elvesztegetni az időm, ha valami sztájlos nagyobb durranásra vágyom, amire utólag szívesen emlékezhetek. Ahogy svájci onklikám is írta a gyakorlatkeresős stressz-új ifi tábor-utolsó hét kombó alatt: "pihenni a sírban is lehet".
Az örök kérdésem: kivel és minek van értelme? Kivel tudnám kihozni a maxot?

Ha vizsgaidőszakos leterheltség, akkor alkotási vágy

Azért jó, hogy a nagy példaképem Devin Graham próbál meggyőzni, hogy az ő filmezősdis élete egyáltalán nem fenékig tejfel, mert kudarcot vallott a próbálkozásával, annak ellenére, hogy - elvben - ezzel én is tisztában vagyok. Esténként forgolódom az ágyban és próbálom megszülni a NAGY ÖTLETET. Viszont csak akkor kerítenék és szánnám rá egy filmre az iszonyú sok időt és energiát, ha biztos vagyok a "sikerben", azaz addig nem vágok bele, amíg nincs (nagy!) cél/értelem, frappáns téma és tuti, értékes közönség*. Íme, itt van feketén-fehéren az igencsak támadható véleményem. Elsőre számomra is ijesztően hangzott, amikor erre pár hónapja rájöttem, de ez van, egyszerűen ez nem egy olyan dolog, mint nulla kézzel gurulni le a lejtőn és élvezni a menetszelet, ami önmagában és -ért élmény.
*Pont ezért volt nagyon jó a genfestes reklámspotot rendezni. Illetve a fentieknek némileg ellentmond, hogy a Szerepvadász projektet továbbra is jó iránynak tartom, foglalkoztat és úgy érzem, hogy már csak egy hajszál választja el attól, hogy végre összeálljon a kép.

Nyár = vizsgaidőszak

Azért jó, hogy ennyire idilli ez az időszak (stresszmentes időjárás, stresszmentes egyetem, stresszmentes kapcsolatok, ingergazdagabb környezet), mert nem gondoltam volna, de tény: jelenleg egyáltalán nem hiányzik a nyári szünet, egész pontosan (szinte) ezt is nyaralásként/luxusként élem meg és tökre élvezem életem utolsó(?!) vizsgaidőszakát is*, pedig persze felkeléstől lefekvésig tanulok, mint a gép.

*ez mondjuk szerencsére általában így volt a múltban is, de normálisan utána kezdődik még majd' 3 hónap gondtalan nyár, ami ezúttal érdeklődés hiányában elmarad).

És ez még nem minden

Azért j...váááá, napok óta haldoklom, Devin Graham akarok lenni, komolyan!!! Mint látható, a Lindsey Stirling videókon kívül is zseniális filmeket forgat, normális, belevaló emérikön srác, tök sztájlos, hogy ilyen fiatal és hogy a teljes team, amit maga köré szervez, az is mind fiatalokból áll és egyéniségek és tökéletes időjárás és elképzelve giga nagy poén lehet egy ilyen forgatás és hatalmas hangulat és ő a góré és meg nem mondanád a végeredményről, hogy ez nem egy részlet egy offisöl filmből és áááá mekkkkkora már 3:50-nél és és és... a szerző itt artikulátlanul üvöltözve kirohant a folyosóra és közben a haját tépte.

Sunshine

Azért jó a hetek óta tartó kánikula, mert 10 éve nem hittem volna, hogy én valaha ennyire fogom élvezni, mint az elmúlt években egyre inkább: az árnyas fák tövében kifejezetten hűsítő egész nap tanulni, néha csobbanunk a kerti medencénkben és este a lemenő nap utolsó sugarai pontosan engem világítanak meg a szobámban, miközben egész napos számítógépmentes lét után végre kielégítem az információ- és kattintási éhségemet (majd ismét elpakolom másnapra a szekrénybe). Sőt, bevallom férfiasan, még olyan is volt, hogy a kora délutáni erős nap* "utolért" és én nem menekültem azonnal árnyékba. Igen, én. Bezony. Változnak az idők. Hol van már a 15 évvel ezelőtti énem, aki napszemüveg nélkül nem bírt meglenni a teraszon a közös családi ebéden!

*este fél 7-7-től aztán már én kergetem asztalostul, székestül a kertben a napos flekkeket. Linda, talán ez a globális twister? : )

Film-őrületben

Azért jó sokat tanulni, mert az esti internetes "kikapcsolódásnak" hála megint totál elkapott a gépszíj, nem győzöm elégszer elképzelni, milyen sikerélményt jelenthet Erika (bérmaszülőm) hasonmásának, Lindsey Stirlingnek a videóit készíteni.

En, a nyul!

Azert jo nagy kopek a vadnyulak a kertunkben, mert megkergetik a foldon csipegeto madarakat, azok ijedten szetrebbennek, nyul koma pedig az akciofilmbe beillo satufek utan rohog a markaba es vidaman fuvezik tovabb.

Kérdések és válaszok?

Búcsúbulim a régi koliban

Azért jó, hogy nem hagy nyugodni az a kérdés, hogy miért volt "szükség" az előző féléves aacheni lapos és totál semmilyen időszakra és halovány próbálkozásokra egy olyan koliban, ami a fizikai felépítéséből adódóan anti-közösségi létre predestinál és amiről másfél éve tudom, hogy nem nekem való, mert nem akartam kiegyezni a stréber "hogy az ott élőket szerethesd azzal, hogy aktív társasági életet alakítasz ki a folyosótársaiddal*" és a felületes "hogy jobban értékeld az új helyedet" válaszokkal. Először arra jutottam, hogy egy amúgy is passzív, szürke időszakomban ilyen körülmények között különösen ki voltam éhezve minden emberi kapcsolatra - és ennek ellenére is az derült ki, hogy az, ami van, az nem jó és még annak is búcsút kell mondanom. A tábor alatt viszont az jutott eszembe, hogy azért is jó volt, hogy minden küzdelmem ellenére nem vettek fel ősszel ide, mert ha valamit akarok, akkor az nekem mindig sikerül** (végül spec. itt is), így viszont megtapasztaltam, hogy nem csak rajtam múlik. Ergo ha már ősztől lettem volna itt, akkor is örülnék és nem vágynék el innen, viszont akkor nem biztos, hogy minden este azzal a plusz hálával feküdnék le, hanem természetesnek venném, hogy ez is összejött.

*Bár persze ez is igaz, a búcsúbulim (ld. kép) óta is mentem vissza egy szülinapi ünneplésre és éreztem, hogy még mindig sokat adhatok.

**vagy esetleg csak olyat akarok, amiről tudom, hogy sikerülni fog?

7 szűk hónap után szűk 3 hónap feltöltődés

Azért jó ez a félév, mert tök kiegyensúlyozott vagyok, tetszik az egyetem és jó az órarendem, sokat sportolok, süt a nap, társasági életet élek és legfőképp annyira örülök az új kolinak, annak, hogy rendszeresen emberek jönnek velem szembe a folyosón és hogy a kertben lehet tanulni és hogy reggelihez újságot tudok olvasni. Két hónapja minden este tök nagy hála van bennem, amikor bedőlök az ágyamba. Ja igen, mert fél év után most már ágyam is van.

Ahogy a kép is mutatja, ma délutántól szünet van! Akarom mondani megkezdődött a vizsgaidőszak.

Zár-óra

Azért jó másfél óra alvás, hajnali kerítésen kimászás (és közben bűnjelként flakon végleges visszaejtés) árán teljes másfél órát Budapesten tölteni (míg a Keletiből a Ferihegyre érsz), mert közben találkozhatsz negyed órára a munkába igyekvő kedvenc sógornőddel, majd a még kedvencebb anyukáddal beszélgetve betolhatsz egy mennyei fagyit Vecsés legjobb, de mindenesetre legkorábban ámde még így is későn nyitó fagyizójában és még így sem probléma "last call for passenger... jólvanna, jövök már, ne idegeskedjetek, csak még a hosszúgatyóm fel kellett vennem...igen, én 40°C-ban kifejezetten szeretek dupla naciban pózolni" becsúszó szereléssel (és dupla kézipoggyásszal) elérni a repülődet, közben betolni az útravaló csokitortákat és sütiket és utolsó felszállóként bebiztosítani magadnak egy komplett szabad sort a repülőn*.

*Soha nem fogom megérteni a tolakodó/sorban álló, majd ennek ellenére nyomorgó embereket...

(Általánosított) születésnap-paradoxon* a gyakorlatban

Azért jó, ha Pisti az ugratásodra válaszul véletlenül a melletted álló mit sem sejtő kedves idegent dobja meg a röplabdával, mert kiderülhet, hogy a másik testvére pont ugyanazon a napon házasodott, mint a tied.

*A címválasztás célja, hogy lássátok, milyen izgalmas dolgokat tanultam előző félévben Advanced Methods of Cryptography c. tárgyamból : )

Új Ifi tábor 2013

Azért jó komplettül elfelejteni 5 napra a hajtós utolsó szorgalmi hetet, az intenzív gyakorlat-keresést és általánosságban az aacheni énemet (amit mellesleg mostanság szintén nagyon élvezek), mert hihetetlenül feltöltött a tábor: kezdve a pazar kilátással és hét ágra sütő nappal, ami a pöpec jezsu komplexumba érkezésemkor fogadott, folytatva a rengeteg rég nem látott jóbaráttal és mély beszélgetéssel vagy épp felületes(nek tűnő...) felszabadult vicceskedéssel, a nagyon állat utolsó esti partyval és Tegézaezegyálom koktéllal, Bercikámmal a várfalon, letszbríííídzsö Dani szenzációs színesestés konferálásával, Peti zuhanyháborújával (amit nem én robbantottam ki!), a koncert-Twister kifejlesztésével (le fogom védetni!) és nem utolsósorban a fincsi magyar koszttal. Egy szóval igazán otthon éreztem magam*.

*jó jó, tudom, ez nem egy szó : )

Kis matek

Azért jó, hogy a keleti hosszúság 6 fok 6 percnél fekvő Aachen ugyanabba az időzónába tartozik, mint a keleti hosszúság 19 fok 2 perc 27 másodpercnél található Budapest, mert ha a 12 fok 55 perc 33 másodperces különbséget megszorozzuk azzal az idővel (percben), amennyi idő alatt a nap egy fokot megtesz, azaz 24*60/360-nal, akkor 51,7033333333 percet kapunk, ami rögtön megmagyarázza, hogy miért tudok a szobámban gépezve 20 óra 58 perc 28 másodperckor fényárban úszni, miközben a skype túlvégén ülők olyan sötétek, mint az éjszaka.

A mérnök kollégák tudják, hogy milyen fontosabb tényezőt hanyagoltam el?!

Ülünk a vonaton

- Anya, mit lehet számolni?
- A szembejövő vonatokat, a megállókat, a kalapos embereket. Vagy például számoljad a sárga autókat, amik mellett elsuhanunk!
- ...(kis csönd) de anya, nincsenek is sárga autók!!!! Inkább számolom a ... (körbenéz)... a fehér házakat!

(azért jóval nagyobb úgy valóban a kihívás Köln belvárosában végigrobogva, kár, hogy a jövő RWTH-s mérnökjelöltjének vierundzwanzig után megállt a tudománya:)

Nyár van és semmi baj

Azért jó, hogy Augsburgban a deutsche bahnos kisasszony meglepetten, de vigyorogva útba tud igazítani, hogy hol kapom a környék legjobb fagyiját, mert nincs is annál jobb, mint egész nap (szó szerint: 7 óra oda, 7 óra vissza) ICE-vel suhanni 240-300-zal Németország leggyorsabb vasútszakaszán és közben zavartalanul gépezni, majd egy jól sikerült felvételi beszélgetés után visszafele, csatlakozásra várva majd' egy órán át élvezni a verőfényes napsütést és közben fagyit nyalni.

Surfi...Bikin' Germany

Azért jó, ha meglátogat a hugi, mert akkorákat dumáltunk, mint egy zongorát, megtanította a tutter köret' (sütő kinyit, kjumpji be, sütő becsuk, 40 perc boogie, sütő kinyit, kjumpji...ááá, ez forró!!), és ráadásként a kedvenc körösztlányomnak, Willienek forgattunk egy remek jó filmet, engedélyével práudli prezentálva ajánlom magamat.

Feltétlenül állítsátok 720p-re a minőséget a fogaskerekecskével!

"Kisült, hogy működik"

Azért jó egy megbízható stílustanácsadóval választani szemüveget, mert utána szemfáradtságra hivatkozva nemzetközi háremmel is lehet madjar felolvasással ehető süteményt készíttetni.

Idegen tollakból. Írta: a megbízható stílustanácsadó